click below
click below
Normal Size Small Size show me how
Angol polgári forrad
| Question | Answer |
|---|---|
| Milyen volt a politikai helyzet Angliában a Tudor-korszakban, ami lehetővé tette a polgárság fejlődését | Nyugodt volt a politikai helyzet, összhang volt az uralkodó és a társadalom között, ami egy jól működő abszolutizmust tett lehetővé. |
| Mi volt a mezőgazdaság fő feladata a Tudor-korszakban Angliában | A textilipar alapanyaggal, főként gyapjúval való ellátása volt. |
| Mi volt a „bekerítések” következménye az angol parasztságra nézve | A parasztok elvesztették földjeiket, ahol intenzív állattartás (főleg juhtenyésztés) alakult ki. |
| Melyik században gyorsult fel igazán a jobbágyrendszer bomlása és a parasztság átalakulása Angliában | A XVI. században. |
| Kik voltak a yeoman-ok a Tudor-kori Angliában | Tőkés bérlők, akik főleg juhtenyésztéssel foglalkoztak. |
| Melyik paraszti réteg élt viszonylagos jólétben és folytathatott biztos gazdálkodást a Tudor-korszakban | A szabad parasztok (free holder). |
| Milyen helyzetben voltak a bérlő parasztok a Tudor-kori Angliában | Helyzetük bizonytalan volt, mivel nem volt saját földjük, és a bérleti szerződést a földesúr könnyen felbonthatta. |
| Hová kapcsolódtak be a földjüket teljesen elvesztett bérmunkások | A manufakturális iparba, főleg a posztógyártásba. |
| Kik alkották a gentry rétegét, és mi volt a céljuk | Az újnemesség, akik az újparasztokkal együtt a tőkés ipar továbbfejlesztését tűzték ki célul. |
| Mi váltotta fel a céheket az iparban a Tudor-korszakban | A manufaktúrák. |
| Mi a kiadási rendszer (verlag system) lényege | A vállalkozó bevonta a falusi parasztokat a termelésbe (háziipar), nyersanyagot adott nekik, és felvásárolta a készterméket. |
| Mikor kapcsolódott be Anglia aktívan a világkereskedelembe, és mi tette ezt lehetővé | A XVII. század második felétől, az angol flotta fejlődésének és a spanyol Nagy Armada 1588-as legyőzésének köszönhetően. |
| Melyik dinasztia uralkodása alatt omlott össze a Tudor abszolutizmus | A Stuart-dinasztia (I. Jakab és I. Károly) uralkodása alatt. |
| Milyen kormányzást akartak bevezetni a Stuart uralkodók, ami a parlament felháborodását váltotta ki | Egy keményebb, rendeleti kormányzást akartak bevezetni európai (spanyol, francia) mintára. |
| Melyik dokumentumot szavazta meg a parlament 1628-ban a rendeleti kormányzás megszüntetését követelve | A „Jogok Kérvényét” („Petition of Rights”). |
| Hogyan reagált I. Károly a Jogok Kérvényére | Feloszlatta a parlamentet, és 11 évig egyedül kormányzott. |
| Kik voltak a puritánok | Angol kálvinisták, akik a katolikus maradványoktól akarták megtisztítani az anglikán egyházat. |
| Melyik puritán irányzat akarta megnövelni a világi presbiterek befolyását és támogatta a parlamentet | A presbiteriánusok. |
| Melyik puritán irányzat követelte az egyházközösségek önállóságát és az alkotmányos monarchia kiépítését | Az independensek (függetlenek). |
| Mit követeltek a levellerek (egyenlősítők), és ki volt az egyik vezetőjük | Politikai jogegyenlőséget és köztársasági államformát követeltek. Egyik vezetőjük John Lilburne volt. |
| Milyen követelésekkel léptek fel a diggerek, és miért | Kommunisztikus követelésekkel léptek fel, mivel a legalsóbb társadalmi rétegből kerültek ki, és nem volt magántulajdonuk. |
| Hogyan próbált I. Károly segíteni az államkincstár pénzzavarain, és mi lett ennek a következménye | Rendeleti úton bevezetett adókkal és monopóliumok árulásával, ami a belkereskedelem meggyengüléséhez vezetett. |
| Mi volt az angol polgári forradalom közvetlen előzménye (1639-40) | A skót felkelés, mely I. Károly abszolutista és anglikán egyházat erőltető törekvései miatt tört ki. |
| Miért hívta össze I. Károly 1640 tavaszán 12 év szünet után a parlamentet | Pénzre volt szüksége a skót felkelés leveréséhez, de nem mert rendeleti úton új adókat kivetni. |
| Miért oszlatta fel I. Károly a „rövid parlamentet” | Mert a parlament az adók megszavazása helyett a rendeleti kormányzás megszüntetését és a gyűlölt intézmények felszámolását követelte. |
| Melyik parlament ülésezett 1640 őszétől egészen 1653-ig | A „hosszú parlament”. |
| Ki hozta létre az „új mintájú hadsereget” (New Model Army) a polgárháború során | Oliver Cromwell. |
| Mi adta Cromwell seregének fő erejét, és hogyan nevezték őket | A vaspáncélos lovasság adta, akiket „vasbordájúaknak” neveztek el. |
| Melyik csatában aratott döntő győzelmet Cromwell serege 1645-ben a királyi haderő felett | A nasebyi csatában. |
| Mi volt a „csonka parlament” | Az a parlament, amelyből Cromwell 1648-ban kiűzte a presbiteriánus képviselőket, és csak mintegy 100 independens maradt. |
| Mikor és hol végezték ki I. Károlyt | 1649. január 30-án, Londonban. |
| Milyen államforma jött létre Angliában I. Károly kivégzése után | Köztársaság (Commonwealth). |
| Mi volt az 1651-ben kiadott hajózási törvény („Act of Navigation”) lényege | Kimondta, hogy Angliába kizárólag angol, vagy a termelő ország hajója szállíthat árut, kizárva a holland közvetítő kereskedőket. |
| Milyen címet vett fel Oliver Cromwell 1653-ban, amivel katonai diktatúrát vezetett be | Lord Protector. |
| Ki követte Cromwellt a hatalomban halála után, és miért mondott le hamar | Fia, Richard Cromwell, akinek nem volt elég tekintélye a vezetéshez. |
| Mire tett ígéretet II. Károly a bredai nyilatkozatban | Hogy nem bünteti meg apja gyilkosait, nem rendezi vissza a birtokviszonyokat, és tiszteletben tartja a vallásszabadságot. |
| Melyik törvény tiltotta meg a katolikusoknak a hivatalviselést 1673-ban | A Test Act. |
| Mi a Habeas Corpus törvény (1679) lényege | Kimondta, hogy az előzetes letartóztatásban lévőket csak bírói végzéssel lehet fogva tartani, és legfeljebb 24 órán belül bíróság elé kell állítani. |
| Mi váltotta ki a „dicsőséges forradalmat” (1688) | II. Jakab kísérlete a katolikus vallás visszaállítására és a birtokviszonyok megváltoztatására francia támogatással. |
| Kit hívtak meg az angol trónra a dicsőséges forradalom során | Orániai Vilmos holland kormányzót. |
| Melyik dokumentumot kellett Orániai Vilmosnak aláírnia 1689-ben a koronázása előtt | A „Jognyilatkozatot” („Bill of Rights”). |
| Hogyan valósult meg a hatalmi ágak szétválasztása az alkotmányos monarchiában | A törvényhozó hatalom a parlamenté, a végrehajtó a kormányé, az igazságszolgáltatás pedig a független bíróságoké lett. |
| Mit jelent az a mondás, hogy „A király uralkodik, de nem kormányoz” | Az alkotmányos monarchiában a király szerepe reprezentatív, a tényleges hatalmat a parlament és a kormány gyakorolja. |
| Melyik két politikai párt alakult ki Angliában a forradalom után | A Tory-k (konzervatívok, nagybirtokosok) és a Whig-ek (liberálisok, kereskedők). |
| A marxista történetírás milyen néven tartotta nyilván az angol forradalmat | „Angol polgári forradalom”. |
| A whig történetírás szerint mikor zajlott az igazi angol forradalom, és mi volt a neve | 1688-ban, és a neve „dicsőséges forradalom” (Glorious Revolution) volt. |
| Melyik dinasztia került trónra Angliában az 1701-es Trónöröklési törvény értelmében | A Hannoveri-dinasztia. |
| Ki volt az a tábornok, aki megszervezte a Stuart-restaurációt Cromwell fiának lemondása után | George Monck. |
| Milyen időszakot nevezünk az angol történelemben „személyes uralom időszakának” | Azt a 11 évet (1629-1640), amikor I. Károly parlament nélkül uralkodott. |
| Cromwell katonai reformjainak hatására melyik évben arattak győzelmet a parlamenti erők Marston Moornál | 1644-ben. |
| Mely országokat foglalta el Anglia 1649-51 között, megvalósítva a sziget teljes területi egyesítését | Írországot és Skóciát. |
| Az angol forradalom melyik szakaszában törölték el a monarchiát és a Lordok Házát | A köztársaság időszakában (1649-1653). |
| Mi volt a puritán sereg jelszava Cromwell idején | „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!” |