Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
Középkori város
| Question | Answer |
|---|---|
| Melyik időszakban pusztított Európában az 1315–1317-es nagy éhínség | A késő középkor első nagy válságaként, a 14. század elején. |
| Milyen éghajlati jelenség indította el az 1315-ös éhínséget | Rendkívül csapadékos tavasz és tartósan hűvös, esős nyarak. |
| Hogyan befolyásolta a nagy éhínség az állatállományt | Járványok tizedelték meg a juhokat és szarvasmarhákat, egyedszámuk $\frac{1}{5}$-ére esett vissza. |
| Melyik népmese eredete vezethető vissza a nagy éhínség alatti gyermekelhagyásokra | Jancsi és Juliska. |
| Milyen hosszú távú hatása volt a nagy éhínségnek a vallásosságra | Aláásta a katolikus egyház tekintélyét és elősegítette az eretnekmozgalmak terjedését. |
| Melyik évszázadtól indult látványos fejlődésnek a középkori mezőgazdaság | A X. századtól kezdődően. |
| Mi jellemzi a "talajváltó rendszert" a földművelésben | A földet kimerülésig ($10-30$ évig) használják, majd új területet törnek fel. |
| Mi a "kétnyomásos gazdálkodás" lényege | A szántóföld felét bevetik, a másik felét pihentetik (ugar). |
| Hogyan oszlik meg a föld a "háromnyomásos gazdálkodásban" | Három részre: tavaszi vetés, őszi vetés és ugar. |
| Milyen új nehézeszköz tette lehetővé a kötöttebb talajok feltörését a középkorban | A nehézeke. |
| Milyen eszköz váltotta fel a fojtogató nyakhámot az igavonó állatoknál | A szügyhám. |
| Kiket neveztek "hospeseknek" a középkori Európában | Olyan telepeseket ("vendégeket"), akik kiváltságok fejében lakatlan területeket népesítettek be. |
| Milyen feltétel mellett válhatott egy jobbágy szabad polgárrá a városban | Ha egy évet és egy napot eltöltött a városban ("A városi levegő szabaddá tesz"). |
| Kik alkották a középkori városok legvagyonosabb rétegét, a "patríciusokat" | A leggazdagabb kereskedők és kézműves mesterek. |
| Melyik kereskedelmi útvonal kötötte össze Európát a Távol-Kelettel a Földközi-tengeren át | A levantei kereskedelem. |
| Mi volt a "Hanza-szövetség" célja | Az észak-európai (Balti- és Északi-tengeri) városok kereskedelmi érdekvédelme. |
| Definíció: Céh | Azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezete a középkori városokban. |
| Kiket neveztek "kontárnak" a céhes iparban | A céhen kívüli kézműveseket, akiket a céhek üldöztek a verseny korlátozása érdekében. |
| Mi a "legényvándorlás" célja a céhes képzésben | Más városok mestereinél új szakmai fogások és tapasztalatok elsajátítása. |
| Mi volt a feltétele annak, hogy egy legény mesterré válhasson | El kellett készítenie egy remekművet (mesterremek), amit a céh bírált el. |
| Hogyan segítették a céhek a beteg vagy elhunyt tagjaik családját | Szociális hálóként működtek, segélyezve az özvegyeket, árvákat és munkaképteleneket. |
| Melyik baktérium okozta a 14. századi fekete halált | A $Yersinia \ pestis$. |
| Milyen közvetítő élőlények juttatták el a pestist a patkányokról az emberre | A bolhák. |
| Melyik évben ért el a pestisjárvány Európába a krími Kaffa városából | $1347$-ben. |
| A becslések szerint mekkora részét ölte meg a fekete halál Európa lakosságának | $30-60\%$ közötti részét. |
| Kik voltak a "flagellánsok" | Önsanyargató, magukat nyilvánosan korbácsoló emberek, akik bűnbánattal akarták megállítani a járványt. |
| Milyen téves váddal illették a zsidó közösségeket a pestis idején | Azzal vádolták őket, hogy megmérgezték a kutakat a járvány terjesztése érdekében. |
| Miért vált értékesebbé a munkaerő a pestisjárvány után | A népesség drasztikus csökkenése miatt munkaerőhiány lépett fel, ami béremelkedéshez vezetett. |
| Milyen higiéniai változás segített a későbbi pestishullámok erejének csökkentésében | Az emberek gyakrabban kezdtek fürödni, ami rontotta a bolhák életfeltételeit. |
| Melyik belső szerv gyulladása adta a "bubópestis" nevét | A fájdalmasan megduzzadt nyirokcsomók (bubók). |
| Melyik városban vezettek be először hatékony karantént a pestis ellen | Milánóban és Ragúzában. |
| Mi a "késő középkori válság" malthusianista magyarázata | A népesség gyorsabban nőtt, mint az erőforrások, és a természet éhínséggel/járvánnyal korrigált. |
| Melyik háború zajlott a 14-15. században Franciaország és Anglia között | A százéves háború. |
| Milyen jogállású település a "mezőváros" (oppidum) | Földesúri függésben lévő, vásártartási joggal rendelkező, de fallal körül nem vett település. |
| Mi volt a legfőbb különbség a "szabad királyi város" és a "mezőváros" között a védelem terén | A szabad királyi városnak joga volt városfalat építeni, a mezővárosnak nem. |
| Kinek tartoztak adóval a "szabad királyi városok" | Közvetlenül a királynak, évente egy összegben fizetve. |
| Milyen joggal rendelkeztek a "tárnoki városok" a bíráskodás terén | Önálló bíráskodási joggal, fellebbezésük a tárnokszékhez tartozott. |
| Melyik város volt az első szabad önkormányzatú város Magyarországon | Székesfehérvár (a fehérvári jog alapján). |
| Melyik társadalmi réteget nevezték a városok polgárjoggal nem bíró szegényeinek | Plebejusok. |
| Definíció: Árumegállító jog (lerakat joga) | Kiváltság, amely kötelezte az áthaladó kereskedőket áruik eladására vagy bizonyos ideig tartó vásárra bocsátására. |
| Melyik uralkodók kötöttek szövetséget 1335-ben Bécs árumegállító jogának kikerülésére | Károly Róbert magyar és Luxemburgi János cseh király. |
| Hogyan hívták a középkori magyar városok egyik csoportját, ahol a személynök bíráskodott | Személynöki városok. |
| Melyik magyarországi város rendelkezett már a 12. században árumegállító joggal | Székesfehérvár. |
| Mi a "nyomáskényszer" fogalma a középkori falvakban | Közösségi szabályozás, amely előírta a vetés idejét és a földek éves forgását. |
| Melyik iparág volt Flandria gazdasági felvirágzásának alapja | A textilipar (posztógyártás). |
| Melyik itáliai város vált a levantei kereskedelem vezetőjévé a 13. századra | Velence. |
| Mit jelent az "autonómia" a középkori városok esetében | Belső önkormányzatiságot, saját bíró- és elöljáró-választási jogot. |
| Milyen szerepet töltött be az "inas" a céhes hierarchiában | Szakmát tanuló növendék, aki nem kapott fizetést, csak ellátást. |
| Milyen gazdasági következménye volt a céhek árrögzítésének | Elkerülték az árversenyt, biztosítva minden mester megélhetését. |
| Melyik vallási intézmény hatalma gyengült meg a 14. századi válságok hatására | A katolikus anyaszentegyház. |
| Hogyan befolyásolta a kis jégkorszak a skandináviai mezőgazdaságot | A lehűlés miatt fel kellett hagyniuk a gabonatermesztéssel. |
| Melyik város volt a Hanza-szövetség központja | Lübeck. |
| Hogyan változtatta meg a pestis a földhasználatot a munkaerőhiány miatt | A gabonatermesztés helyett a kevesebb embert igénylő állattartásra (legeltetésre) tértek át. |
| Mit jelent a "miazma teória" a járványok kapcsán | Az a hit, hogy a betegségeket a bolygók állása miatti "rossz levegő" okozza. |
| Melyik magyar városban halt meg 16 ezer ember az 1360-as pestisben Bonfini szerint | Budán. |
| Mi a "szabad királyi városok" képviseleti joga az országgyűlésen | Képviselőket küldhettek, és (kezdetben közösen) egy szavazattal rendelkeztek. |
| Melyik magyar város vált a felvidéki bányavárosok központjává | Selmecbánya (vagy Körmöcbánya). |
| Melyik állat vált az érett középkor legfontosabb igavonójává a lovon kívül | Az ökör. |
| Miért volt kedvező a török időkben a "hász-birtok" státusz egy mezővárosnak | Közvetlenül a szultán védelme alá tartoztak, így fejlődési előnyre tettek szert (pl. Debrecen). |
| Milyen kötelezettsége volt a városi polgárnak háború esetén | Köteles volt katonáskodni és védeni a városfalakat. |
| Hogyan nevezzük az azonos dűlőben fekvő, paraszti parcellák összességét | Nyomás. |
| Melyik középkori találmány akadályozta meg a lovak patájának idő előtti elkopását | A patkó. |
| Hogyan nevezzük a középkori kereskedelemben a váltókkal és hitelekkel foglalkozó helyeket | Bankok (eredetileg 'banca', azaz pénzváltó asztal). |
| Melyik réteget vádolták a kis jégkorszak alatti sikertelen védekezésért Angliában | Az uralkodót (pl. II. Eduárd erkölcstelen életmódját). |
| Mekkora volt az egy elvetett magra jutó hozam a modern mezőgazdaság előtt | Átlagosan $7$ az $1$-hez, de rossz években $2$ az $1$-re is visszaesett. |
| Mi volt a "vásártartási jog" jelentősége egy település számára | Lehetővé tette heti vagy országos vásárok rendezését, fellendítve a helyi gazdaságot. |
| Melyik baktériumtörzs terjedt el Marseille felől Európában | A $Yersinia \ pestis$ egyik ága (a másik Németalföld felől). |
| Milyen bűncselekmények száma nőtt meg ugrásszerűen a nagy éhínség alatt | A bűnözés és az erőszakos cselekmények száma a túlélési kényszer miatt. |
| Melyik magyar várostípus rendelkezett legerősebb feudális kötöttségekkel | A mezőváros (mivel földesúr alá tartozott). |
| Mit szabályozott a céh a minőségvédelem érdekében | Minden árut az előírások szerint kellett készíteni, különben büntetés járt érte. |
Created by:
user-2021755
Popular European History sets