Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
30 éves háború
| Question | Answer |
|---|---|
| Melyik időszakban zajlott a harmincéves háború | 1618 és 1648 között. |
| Melyik eseményt tekintjük a harmincéves háború közvetlen kiváltó okának (casus belli) | Az 1618. május 23-i második prágai defenesztrációt. |
| Melyik épület ablakán dobták ki a császári tanácsosokat a prágai defenesztráció során | A prágai vár (Hradzsin) ablakán. |
| Ki vezette a cseh rendek felkelését a háború kezdetén | Thurn gróf. |
| Milyen vallási ellentét állt a harmincéves háború hátterében | A katolikus Habsburg császár és a protestáns fejedelmek közötti konfliktus. |
| Melyik szövetséget hozták létre a német protestánsok 1608-ban | A Protestáns Uniót. |
| Ki alapította a Katolikus Ligát 1609-ben válaszul a protestánsok szervezkedésére | I. Miksa bajor herceg. |
| Melyik politikai elv alapján dőlt el a fejedelemségek vallása az 1555-ös augsburgi vallásbékében | Cuius regio, eius religio (Akié a föld, azé a vallás). |
| Hány fő szakaszra osztható a harmincéves háború a résztvevő országok alapján | Öt szakaszra (cseh, német, dán, svéd, francia). |
| Melyik időszakot öleli fel a cseh-pfalzi szakasz | 1618 és 1623 (vagy 1618-1620) között. |
| Kit választottak a cseh rendek királyukká II. Ferdinánd helyett a felkelés elején | V. Frigyes pfalzi választófejedelmet. |
| Melyik döntő csatában szenvedtek vereséget a cseh rendek 1620-ban | A fehérhegyi csatában. |
| Ki volt a Katolikus Liga hadseregének főparancsnoka a háború első szakaszában | Tilly gróf. |
| Mi lett Csehország jogi státusza a fehérhegyi vereség után | Elvesztette önállóságát és a Habsburgok örökös tartománya lett. |
| Melyik békében kapott Bethlen Gábor hét felső-magyarországi vármegyét | Az 1621-es nikolsburgi békében. |
| Melyik nyelvet tették kötelezővé Csehországban a rendiség megtörése után | A német nyelvet. |
| Melyik szakasz zajlott 1625 és 1629 között | A dán szakasz. |
| Ki volt Dánia királya, aki a protestánsok oldalán avatkozott be a háborúba | IV. Keresztély. |
| Ki volt II. Ferdinánd híres zsoldosvezére, aki saját költségén állított fel sereget | Albrecht von Wallenstein. |
| Melyik csatában győzte le Wallenstein Ernst von Mansfeld seregét 1626-ban | A dessaui csatában. |
| Melyik csata zárta le IV. Keresztély dán király próbálkozásait 1626-ban | A lutteri csata (Lutter am Barenberge). |
| Melyik béke zárta le a dán szakaszt 1629-ben | A lübecki béke. |
| Mit rendelt el az 1629-es Edictum Restitutionis | A protestánsok által 1555 óta megszerzett katolikus egyházi birtokok visszaadását. |
| Melyik szakasz zajlott 1630 és 1635 között | A svéd szakasz. |
| Ki volt a svéd király, akit a "Protestánsok védelmezőjének" neveztek | II. Gusztáv Adolf. |
| Mi volt Svédország fő célkitűzése a háborúban a vallási szempontokon túl | A balti-tengeri svéd uralom (dominium maris Baltici) megszilárdítása. |
| Melyik csatában aratott döntő győzelmet a svéd sereg Tilly felett 1631-ben | A breitenfeldi csatában. |
| Melyik évben és melyik csatában esett el II. Gusztáv Adolf svéd király | 1632-ben a lützeni csatában. |
| Ki vette át a politikai vezetést Svédországban a király halála után | Axel Oxenstierna kancellár. |
| Milyen sorsra jutott Albrecht von Wallenstein 1634-ben | A császár parancsára saját tisztjei meggyilkolták Egerben. |
| Melyik csatában szenvedtek vereséget a svédek 1634-ben, ami a svéd szakasz végéhez vezetett | A nördlingeni csatában. |
| Melyik béke zárta le a svéd szakaszt 1635-ben | A prágai béke. |
| Melyik szakasz tartott 1635-től 1648-ig | A francia-svéd szakasz. |
| Ki volt a francia külpolitika irányítója, aki a protestánsokat támogatta a Habsburgok ellen | Richelieu bíboros. |
| Melyik csatában mért döntő vereséget a francia sereg a spanyolokra 1643-ban | A rocroi-i csatában. |
| Ki követte Richelieu-t a francia főminiszteri székben 1642-től | Mazarin bíboros. |
| Ki volt az az erdélyi fejedelem, aki 1644-ben bekapcsolódott a háborúba a svédek oldalán | I. Rákóczi György. |
| Melyik békével zárta le I. Rákóczi György a hadjáratát 1645-ben | A linzi békével. |
| Mit biztosított a linzi béke a magyarországi rendek számára | Szabad vallásgyakorlatot. |
| Melyik két vesztfáliai városban kötötték meg a háborút lezáró békét | Münsterben és Osnabrückben. |
| Hogyan módosult a "cuius regio, eius religio" elv 1648-ban | A fejedelmek dönthettek a vallásról, de biztosítaniuk kellett a szabad vallásgyakorlást a kisebbségeknek. |
| Melyik protestáns felekezetet ismerték el egyenjogúnak 1648-ban a lutheránusokkal | A kálvinistákat (reformátusokat). |
| Melyik európai állam nyert jelentős területeket Elzászban a vesztfáliai békével | Franciaország. |
| Mely területeket szerezte meg Svédország a háború végén | Elő-Pomerániát és német folyótorkolatokat (pl. Bréma, Verden). |
| Mely két állam függetlenségét ismerték el hivatalosan 1648-ban | Hollandia és Svájc függetlenségét. |
| Milyen jogot kaptak a Német-római Birodalom fejedelmei 1648 után | Az önálló külpolitika jogát (ius foederationis). |
| Mi történt a Német-római Birodalom politikai egységével a háború után | Széttagoltsága állandósult, több száz független állam halmaza maradt. |
| Mekkora volt a népességpusztulás egyes német területeken a harminc év alatt | A lakosság $30-40\%$-a, helyenként akár $70\%$-a is elpusztult. |
| Ki volt az a brandenburgi fejedelem, aki megkezdte Poroszország nagyhatalmi kiépítését | Frigyes Vilmos (a "nagy választófejedelem"). |
| Melyik béke zárta le a spanyol örökösödési háborút 1713-ban | Az utrechti béke. |
| Milyen hadseregtípus vált uralkodóvá a háború végére a zsoldosok helyett | Az állandó hadsereg. |
| Hogy nevezték a porosz földbirtokos katonanemeseket | Junkerek. |
| Melyik csatában szenvedtek döntő vereséget a franciák a spanyol örökösödési háborúban 1704-ben | A höchstadti (vagy blenheimi) csatában. |
| Ki volt a Habsburgok fő hadvezére a spanyol örökösödési háború idején | Savoyai Jenő. |
| Melyik város püspökségeit kapta meg Franciaország 1648-ban | Metz, Toul és Verdun püspökségeit. |
| Mi volt a vesztfáliai béke jelentősége a nemzetközi jogban | Lefektette a modern állami szuverenitás és a hatalmi egyensúly elvét. |
| Ki lett a német-római császár II. Ferdinánd 1637-es halála után | III. Ferdinánd. |
| Melyik évben adták ki a lübecki békét | 1629-ben. |
| Ki volt az erdélyi fejedelem, aki 1619-ben Bécset is ostromolta | Bethlen Gábor. |
| Melyik birodalom támogatásától tette függővé az oszmán udvar Bethlen Gábor országegyesítését | Vác átadásától. |
| Melyik porosz király vezette be az általános hadkötelezettséget | I. Frigyes Vilmos (a "káplár-király"). |
| Mit jelent a "drill" kifejezés a porosz hadseregben | A vasfegyelemre és folyamatos gyakorlatozásra épülő kiképzést. |
| Melyik francia uralkodó idején zajlott a háború utolsó szakasza | XIII. Lajos, majd XIV. Lajos uralkodása alatt. |
| Mi volt az Udvari Kamara feladata a Habsburg kormányzatban | A pénzügyek irányítása. |
| Melyik porosz uralkodót koronázták meg először királyként 1701-ben | I. Frigyest. |
| Mit jelent a "fiskális per" fogalma a Habsburg abszolutizmusban | Koholt vádak alapján indított birtokelkobzási pereket. |
| Melyik folyón biztosított szabad hajózást a vesztfáliai béke | A Rajnán. |
| Hová helyeződött a Habsburgok súlypontja a németországi vereség után | Délkelet felé, a Dunai Monarchia és Magyarország irányába. |
| Ki volt a svédek kancellárja Gusztáv Adolf halála után | Axel Oxenstierna. |
| Melyik évben kezdődtek el a vesztfáliai béketárgyalások | 1644-ben. |
| Hány évig tartott a spanyol-holland háború a harmincéves háborúval párhuzamosan | Nyolcvan évig (nyolcvanéves háború). |
| Milyen szerepet játszottak a magyar könnyűlovasok a császári seregben | Főleg a háború elején vettek részt jelentősebb számban a nyugati fronton. |
| Ki volt a francia hadvezér a lens-i csatában 1648-ben | Condé hercege. |
| Melyik német területet kapta meg Bajorország a pfalzi választófejedelemtől | Felső-Pfalzot. |
| Melyik választófejedelmi rangot kapta meg Bajorország 1623-ban | A pfalzi választófejedelmi címet. |
| Mi volt az 1643-as gyulafehérvári egyezmény célja | Franciaország, Svédország és Erdély szövetsége a császár ellen. |
| Melyik várost fosztották ki a svédek 1648-ban a háború utolsó hadműveleteként | Prágát (Strahov kolostort). |
| Ki volt a spanyol király a harmincéves háború nagy részében | IV. Fülöp. |
| Melyik dinasztia szerezte meg a spanyol trónt 1713-ban | A Bourbon-ház (Anjou Fülöp). |
| Melyik hadszíntér volt a legmeghatározóbb a harmincéves háborúban | Közép-Európa és a Német-római Birodalom területe. |
Created by:
user-2021755
Popular European History sets