Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
Erdély
| Question | Answer |
|---|---|
| Mely évek közé tehető a tizenöt éves háború (más néven hosszú háború) időszaka | 1591/1593 és 1606 közé. |
| Mely két birodalom között zajlott elsősorban a tizenöt éves háború | A Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között. |
| Ki volt az oszmán nagyvezír, aki 1593 elején háborúval fenyegette meg a Habsburgokat az elmaradt adófizetés miatt | Szinán nagyvezír. |
| Melyik 1593-as csata számít a tizenöt éves háború „nyitányának”, ahol a felmentő seregek legyőzték Haszán pasát | A sziszeki csata. |
| Melyik jelentős magyar költő esett el Esztergom 1594-es ostroma során | Balassi Bálint. |
| Mi volt az oka Ferdinand Hardegg győri főkapitány 1595-ös kivégzésének | Győr várának gyáva feladása az oszmánoknak 1594-ben. |
| Melyik 1596-os csata volt a tizenöt éves háború legnagyobb ütközete, amely oszmán győzelemmel zárult | A mezőkeresztesi csata. |
| Miért fordult meg a keresztények javára álló hadi szerencse a mezőkeresztesi csatában | A keresztény katonák a csatarendet megbontva fosztogatni kezdték a török tábort. |
| Melyik fontos végvár kapitulált 1596. október 13-án háromheti ellenállás után a szultáni had előtt | Eger vára. |
| Melyik technikai eszközt alkalmazta először sikeresen Pálffy Miklós 1597-ben Tata visszafoglalásakor | A petárdát (a várkapu berobbantására). |
| Melyik déli végvár esett el 1600-ban, miután Georg Paradeiser kapitány feladta a várat | Kanizsa vára. |
| Ki volt az a tehetséges magyar hadvezér, aki 1600 tavaszán hunyt el, és akinek nevéhez Győr és Tata visszavétele is fűződik | Pálffy Miklós. |
| Melyik várat foglalták el a keresztény seregek 1601-ben, amit az oszmánok 1602-ben vettek vissza | Székesfehérvárt. |
| Melyik békeszerződés zárta le a tizenöt éves háborút 1606-ban | A zsitvatoroki béke. |
| A zsitvatoroki béke értelmében melyik három kulcsfontosságú vár maradt oszmán kézen | Eger, Kanizsa és Esztergom. |
| Milyen jelentős diplomáciai változást hozott a zsitvatoroki béke a szultán és a császár viszonyában | A szultán elismerte a császárt egyenrangú félnek (nem csak „Bécs királyának”). |
| Hogyan nevezte el a történetírás Bethlen Gábor közjóra törekedő országlásának korszakát | Erdély aranykora. |
| Milyen állapotban örökölte meg Bethlen Gábor Erdélyt a XVII. század elején | A századforduló háborúitól elpusztult, „megromlott” állapotban. |
| Pierre Chaunu szerint a XVII. századi Kelet-Európa gazdasága melyik nyugati század szintjén állt | A XII. századén. |
| Ki volt az a császári hadvezér, akinek rémuralma és zsoldosainak kegyetlensége pusztította Erdélyt a XVII. század legelején | Giorgio Basta. |
| Melyik történelmi folyamatba próbálta Bethlen Gábor a legtudatosabban bekapcsolni Erdélyt | A központosított állam (korai abszolutizmus) kiépítésébe. |
| Bethlen Gábor gazdaságpolitikájának mi volt a legfőbb, mindent átható célja | Az ország megmaradása és a békesség ótalmazása. |
| Hány aranyforintban állapította meg Bethlen a Portának fizetendő évi adót | 10,000 aranyforintban. |
| Miért volt kedvezőtlen Erdély számára, hogy a török adót aranyban követelte | Mert az ezüstpénz aranyra váltása a különbözőség miatt megkárosította az országot. |
| Mi jellemezte az „extraordinarie” (rendkívüli) ajándékok mértékét a Portán | Gyakran meghaladták a rendes évi adó összegét is. |
| Hány „lótereh” (lóterhelésnyi) pénzt ígért Bethlen Halil basának és más török tisztviselőknek 1621-ben | Összesen mintegy 50 lótereh pénzt. |
| Melyik két birodalom között próbált Bethlen kényes egyensúlyt tartani országa függetlenségéért | Az Oszmán és a Habsburg Birodalom között. |
| Milyen nemzetiségű katonák alkották Bethlen tüzérségének zömét | Német zsoldosok. |
| Mekkora volt egy lovas katona szokásos havi zsoldja (hópénze) Bethlen idején | 4-5 forint. |
| Mekkora volt egy gyalogos katona havi zsoldja Bethlen Gábor seregében | 3 forint. |
| Hogyan próbálta Bethlen a zsoldhátralékokat pótolni a készpénz hiányában | Posztóval (ruházattal) való fizetéssel. |
| Melyik 1623-as reformmal próbálta Bethlen tehermentesíteni a kincstárat a hadügyi kiadásoktól | A jobbágy-darabont (katonaparaszt) rendszer bevezetésével. |
| Milyen mentességet kaptak a jobbágy-darabontok katonai szolgálatukért cserébe | Mentesültek a robotoló mezei munka alól. |
| Bethlen parancsa szerint mit kellett a katonának tennie a „szegénységgel” (lakossággal) szemben | Pénzen kellett élniük, a prédálást és rablást büntették. |
| Melyik két város volt az erdélyi ágyúöntés és fegyvergyártás központja | Brassó és Gyulafehérvár. |
| Honnan hozatott Bethlen nagy mennyiségű angliai posztót (karasiát) katonái ruházatához | Dancokából (Gdanskból). |
| Melyik külföldi városból szállították a legtöbb kaszát Erdélybe, amiből a nép fegyvert vert | Bécsből. |
| Ki volt az a havasalföldi vajda, aki 1599-ben legyőzte Báthory Andrást Sellenberknél | II. Mihály (Vitéz Mihály). |
| Melyik erdélyi fejedelmet gyilkolták meg a székelyek 1599-ben a Pásztorbükkön | Báthory Andrást. |
| Ki volt az az erdélyi nemes, aki 1603-ban felkelést vezetett Basta rémuralma ellen, de Brassónál elesett | Székely Mózes. |
| Melyik 1604-es felkelés osztotta meg a Habsburgok erejét, segítve az oszmánok előretörését | A Bocskai-felkelés. |
| Melyik évben következett be az az európai ciklikus válság, amely Bethlen újjáépítési munkáját is nehezítette | 1620-ban. |
| Bethlen Gábor szerint mi a hadviselés három legfontosabb feltétele (szellemében) | Pénz, pénz és pénz. |
| Melyik hét magyarországi vármegyét csatolták Bethlen idején Erdélyhez | Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod és Abaúj. |
| Milyen elnevezéssel illették a kortársak Basta kincskereső módszereit | „Mint macska a galambdúcból” (úgy vitte ki az aranyat). |
| Milyen állatokat hajtottak ki tömegével a hajdúk Erdélyből a háborús évek alatt | Vágóökröket. |
| Melyik fontos várat foglalták el az oszmánok 1594-ben, amit „a kereszténység védőbástyájának” tartottak | Győrt. |
| Ki vezette az erdélyi sereg azon részét, amely 1595-ben visszavette Lippát és Jenőt | Borbély György. |
| Mi volt a neve a székelyek 1596-os felkelésének, amelyet Báthory Zsigmond vérbe fojtott | Véres farsang. |
| Melyik folyó mentén zajlott a gyurgyevói csata 1595-ben | A Duna mentén. |
| Ki volt az a császári tábornagy, aki 1602-ben visszafoglalta Pestet az oszmánoktól | Christoph von Rusworm. |
| Melyik évben indult meg a perzsa-török háború, amely lekötötte az oszmán erőket a tizenöt éves háború végén | 1603-ban. |
| Hány szekér élelmet kellett kiállítani tíz vagy húsz katona után az erdélyi rendeknek | Egy darab, hatökrös szekeret. |
| Melyik város tanácsát sürgette Bethlen éjjel-nappali munkára „cipeltősök” (katonai lábbelik) gyártása miatt | Lőcse városát. |
| Milyen nemesi kötelezettséget próbált Bethlen közpénztárral (publicum aerarium) kiváltani, sikertelenül | A nemesi felkelést (insurrectio). |
| Melyik várost akarta Bethlen 1621-ben a nyugaton zsákmányolt ágyúkkal „megékesíteni” | Nagyváradot. |
| Ki volt Bethlen Gábor váradi főkapitánya, akit rendszeresen utasított élelemgyűjtésre | Rhédey Ferenc. |
| Hány mázsa rezet küldetett Bethlen Brassóba 1616-ban taracköntés céljából | 12 mázsát. |
| Melyik kancelláriai tisztviselőnek ígért Bethlen ajándékot a Portán, hogy elnyerje jóindulatát | A nishandzsinak (kancelláriusnak). |
| Milyen büntetés járt a tizenöt éves háború idején a várat feladó kapitányoknak (pl. Hardegg, Paradeiser) | Halálbüntetés (kivégzés). |
| Melyik csata után foglalta el Basta végleg (egy időre) Erdélyt, megverve Báthory Zsigmondot | A goroszlói csata (1601). |
| Hogyan hívták a Basta által alkalmazott egyik hírhedt kínzási módot, amellyel a hátból szíjat hasítottak | Szártekerő szíj. |
| Mekkora volt az 1619-es hadjáratban részt vevő erdélyi sereg becsült létszáma | Mintegy 22,000–25,000 fő. |
| Melyik német-alföldi területről érkeztek azok a zsoldosok, akik Mihály vajdát meggyilkolták | Vallóniából (vallon zsoldosok). |
| Melyik híres magyar várost foglalta el Szinán pasa 1594-ben 61 napos ostrom után | Győrt. |
Created by:
user-2021755
Popular European History sets