click below
click below
Normal Size Small Size show me how
Hódoltság
| Question | Answer |
|---|---|
| Melyik két másik világhatalom létezett az Oszmán Birodalom mellett a XVI. században | A Habsburgok birodalma Európában és a Kínai Birodalom a Távol-Keleten. |
| Az oszmán államjog szerint a világ két részre oszlik: az „iszlám házára” és a „_____ házára”. | háború (dár ül-harb) |
| Mit jelent az iszlám államjogban a „dár ül-iszlám” kifejezés | Azon területet jelenti, amely már az iszlám fennhatósága alatt áll. |
| Melyik két monoteista vallási csoport képviselői számíthattak az iszlám türelmére, ha önként hódoltak | A keresztények és a zsidók, azaz a „könyves” vallások képviselői. |
| Milyen adót kellett fizetniük a nem-muzulmán egyistenhívőknek az iszlám főhatóság elismerése mellett | Fejadót (dzsizje), mely egyúttal a katonai szolgálat alóli mentességet is jelentette. |
| Mi volt az oszmán államvezetés tartós belpolitikai törekvése a fennálló rendszerrel kapcsolatban | A fennálló rendszer lehetőleg változtatás nélküli állandósítása (perpetuálása). |
| Melyik intézmény őrködött a jogrend fenntartása felett az Oszmán Birodalomban | A muftik intézménye, élükön a sejhüliszlámmal (főmufti). |
| Az iszlám öt „oszlopának” egyike szerint az alamizsnaosztás a tehetősek részéről nemcsak kegyes cselekedet, hanem _____. | kötelesség |
| Ki volt az oszmán szultán I. Szelim uralkodása óta, a szunnita muzulmánok fejének tekintetében | A kalifa. |
| Hogyan nevezték azt a magas szintű tanintézetet, ahova a gyermekadó keretében kiválogatott legkiválóbb fiúk kerültek | Szeráj-akadémia. |
| Ki állt az oszmán államigazgatás élén, és mi volt a fő feladata | A nagyvezér, akinek feladata a gyakorlati, napi politikai élet irányítása volt a szultán direktívái alapján. |
| A díván. | |
| A szárazföldi oszmán hadak két fő ágazatból álltak: a központi csapatokból és a _____ egységeiből. | tartományi |
| Mi volt a központi oszmán csapatok általános megjelölése | Porta rabszolgái (kapu kuliari). |
| Mi volt a neve annak a muskétákkal felszerelt gyaloghadtestnek, amely a porta rabszolgái egységek fő részét képezte | A janicsárság. |
| Miből állt a tartományi oszmán csapatok fő ereje | A szpáhikból, egyfajta közepes nehézségű lovasságból. |
| Mi volt a szpáhiknak zsold helyett adott, elidegeníthetetlen javadalombirtok perzsa-török neve | Timár. |
| Hány fegyverest (dzsebeli) kellett a szpáhiknak a birtokuk jövedelmének nagyságától függően kiállítani és hadba vezetni | Több fegyverest. |
| A magyar forrásokban szereplő „olajbég” kifejezés valójában melyik török rendfokozat népi etimológián alapuló elnevezése | Az alajbegi rendfokozat, melynek magyar fordítása „ezredes”. |
| Milyen származású ifjoncok kerülhettek be a szeráj-akadémiára, amely az oszmán állam katonai vezető rétegét képezte | Csak a gyermekadó keretében kiválogatott, eredetileg keresztény, de iszlámra konvertált ifjoncok. |
| Mi volt az oszmán hadvezetés fő stratégiai elve a háborúk viselésével kapcsolatban | A csak egy fronton viselt háború. |
| Milyen típusú földtulajdon játszott rendkívül alárendelt szerepet az állami tulajdonban lévő (arz-i miri) földek mellett | A magánföldtulajdon (mülk) és a kegyes alapítványok (vakf) földtulajdona. |
| Mit jelent a taszarruf jog a timárrendszerben | A javadalombirtokos csupán a birtok haszonélvezetével rendelkezett, de nem idegeníthette el és nem is volt örökletes. |
| Mi volt a neve a legkisebb, 1000 és 19999 akcse közötti hozamú javadalombirtoknak | Timár. |
| Milyen javadalombirtokban részesültek a magasabb tisztségviselők, melynek hozama 20000 és 99999 akcse között mozgott | Ziámet. |
| Mi volt a neve a legmagasabb szintű, funkcióhoz kötött javadalombirtoknak, melynek jövedelme legalább 100000 akcse volt | Hász. |
| Miért nem annektálta az Oszmán Birodalom Magyarországot közvetlenül az 1526-os mohácsi csata után | A hadjáratok időtartamának egy év melegebb időszakára korlátozása miatt a hadsereget visszavonták a téli szálláshelyére. |
| Milyen esemény vezetett ahhoz, hogy Zápolyai János a Habsburgokkal szemben az oszmánoktól kért támogatást | A tokaji csatavesztés Habsburg Ferdinánddal szemben. |
| Milyen aktussal vetette alá magát és országát Zápolyai János az oszmán szultánnak 1529-ben | Egy kézcsókkal, amellyel a mohácsi csatamezőn hódolt Nagy Szulejmánnak. |
| A muzulmán államjog értelmében Zápolyai János hódolatával Magyarország keleti része a _____ részévé vált. az iszlám házának | |
| Melyik 1538-as egyezménnyel sértette meg Zápolyai János a szultánnak tett hűbéri esküjét | A váradi titkos egyezménnyel, melyben országrészét halála után Habsburg Ferdinándra hagyta. |
| Melyik évben foglalták el az oszmánok Budát és annektálták Magyarország középső részét | 1541-ben. |
| A vilájet. | |
| 1541 után a magyar hódoltság területe egyetlen vilájetből, a _____-ból állt. | budaiból |
| Milyen rangú tisztségviselők álltak a vilájetek élén | A beglerbégek, pasai (altábornagyi) rendfokozatban. |
| Milyen kisebb területi egységekből álltak a vilájetek | Szandzsákokból. |
| Milyen tisztségviselők álltak a szandzsákok élén | A szandzsákbégek. |
| Jogi-vallási alapon milyen kisebb területi egységekre oszlott a hódoltság | Bírósági területekre, ún. kazákra. |
| Kik álltak a kazák élén, és mi volt a feladatkörük | A kádik (bírák), akik a jogszolgáltatás mellett a helyi közigazgatást is irányították. |
| A kazák _____ nevű körzetekre oszlottak, melyek élén az albírók (náib) álltak. | náhije |
| Az oszmán társadalom két fő rétegből állt: az adófizetőkből (rája) és a nem adókötelesekből. Mi volt utóbbiak neve | Berája. |
| Milyen két fő részből állt a magyar parasztok által fizetett földjáradék az oszmán korban | Telekbérből (iszpendzse) és a termékekre kivetett tizedből (ösür). |
| Milyen autonómiával rendelkezett a nem muzulmán lakosság a vallásgyakorlat terén | A fennálló vallásközösségi (millet) rendszer keretében. |
| A török uralom alóli felszabadító háborút (1683-1699) a magyar szakirodalom gyakran felszabadító vagy _____ háborúnak nevezi. | visszafoglaló |
| A nagy török háború (1683-1699) milyen eseménnyel járult hozzá a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) kitöréséhez | A felszabadítást sokan megszállásként élték meg a Habsburg katonai és pénzügyi igazgatás miatt. |
| Hány alkalommal hívta össze I. Lipót a magyar országgyűlést a nagy török háború alatt (1683-1699) | Csupán egyetlen alkalommal, 1687-ben Pozsonyba. |
| Melyik, 1673-ban felállított központi kormányzati szervet számolta fel az 1681-es soproni országgyűlés | A Guberniumot. |
| Az 1687-es pozsonyi diéta milyen két fontos engedményt tett a Habsburg-háznak | Elfogadta a Habsburgok fiági trónöröklését és eltörölte az Aranybulla ellenállási záradékát. |
| Hogyan nevezte a bécsi udvar a töröktől fegyverrel visszafoglalt területeket | Újszerzeménynek (neoaquisitiones). |
| Milyen, Kollonitsch Lipót által vezetett bizottság dolgozott ki egy nagyszabású berendezkedési tervezetet Magyarország számára 1688-89-ben | Az Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn kidolgozására létrehozott bizottság. |
| Kik álltak a Főhadbiztosság (Generalkriegskommissariat) élén a nagy török háború alatt, akik a hadsereg ellátását felügyelték | Tapasztalt császári tábornokok, mint Antonio Caraffa. |
| Mikor és hol zajlott a magyar történelem első modern hadakozásának is tartott „hosszú török háború” | 1591 és 1606 között. |
| A mohácsi csata után a szultán eredetileg nem akarta meghódítani Magyarországot, megelégedett volna egy _____ állapottal. | vazallus |
| Ki volt az a ravasz politikus és váradi püspök, aki Szapolyai János Zsigmond gyámja lett, és az ország egyesítésén fáradozott | Fráter György (György barát). |
| Melyik vár hősies védelme akadályozta meg 1552-ben, hogy a törökök elfoglalják Felső-Magyarországot | Az egri vár védelme Dobó István vezetésével. |
| Melyik békével zárult le 1568-ban az ötödik Habsburg–török háború, átmeneti nyugalmat hozva | A drinápolyi békével. |
| Ki volt az a gyurgyevói csata győztese, aki később a hajdúk élére állva szállt szembe a császári csapatokkal | Bocskai István. |
| Melyik béke zárta le a tizenöt éves háborút 1606-ban | A zsitvatoroki béke. |
| Ki volt az a horvát bán, aki az 1664-es híres téli hadjáratot vezette a törökök ellen | Zrínyi Miklós. |
| Melyik csatában győzte le egy kis létszámú nemzetközi had a török fősereget 1664-ben | A szentgotthárdi csatában. |
| Melyik megalázó békét kötötte a bécsi udvar a szentgotthárdi győzelem után 1664-ben | A vasvári békét. |
| Ki volt a kurucok vezére, akit a török Felső-Magyarország urának ismert el | Thököly Imre. |
| Melyik hadjárat során indult Kara Musztafa nagyvezír Bécs elfoglalására 1683-ban | A török kiűzését eredményező háború kezdetén. |
| Melyik katonai szövetség jött létre 1684-ben a törökök Európából való kiűzésére | A Szent Liga. |
| Melyik csatában mért döntő vereséget Savoyai Jenő a török hadseregre 1697-ben | A zentai csatában. |
| Melyik béke zárta le a nagy török háborút és a magyarországi török uralmat 1699-ben | A karlócai béke. |
| A történelmi Magyarország mely része maradt török kézen a karlócai béke után | A Temesköz. |
| Melyik, 1716-18-as háború során szabadult fel a Temesköz végleg a török uralom alól | A Habsburg–török háború során. |
| Mi volt a negatív következménye az oszmán gazdasági élet XVII. századi hanyatlásának Magyarország fejlődésére | A mezőgazdaságban a külterjes művelés került fölénybe, és az ipari forradalom lekésett. |
| Mi volt az egyik legfőbb negatívuma a török hódoltságnak a magyar államiság szempontjából | Az önálló magyar államiság szétzúzása. |
| Melyik eseményt tartják a magyar hódoltság kezdetének | Az 1526-os mohácsi vészt. |
| A XVI. század közepétől milyen két fő tényező okozott hanyatlást az Oszmán Birodalomban | Az expanzió végével és az ezzel egybeeső inflációval. |
| Milyen hatással volt a timárbirtokok nagyságának csökkenése és az infláció a szpáhikra | Jelentős jövedelemcsökkenést okozott, ami miatt elhagyták a katonáskodást és a mezőgazdaság felé fordultak. |
| Mivé alakították a nagybirtokosok a parasztok által elhagyott földeket a hódoltság hanyatlásának idején | Legelővé, ahol külterjes állattartást (rideg marhatartást) folytattak. |
| Milyen hatással volt a janicsár hadtest létszámának felduzzasztása a XVII. században annak harcértékére | A nem megfelelő utánpótlás miatt (pl. felnőtt önkéntesek bevonása) a hadtest fegyelmezetlen csürhévé vált és harcértéke lecsökkent. |
| Miért nem fektették be a korrupció és uzsora révén felhalmozott tőkéket a nem mezőgazdasági termelésbe az Oszmán Birodalomban | Féltek, hogy a korrupt államvezetés pénzszűke miatt ürüggyel elkobozza a tőkéjüket. |
| Milyen pozitívumai voltak a török hódoltságnak annak kezdeti időszakában | Vallási és etnikai türelem, a jogállamiság, a „jóléti” állam jellege és a szabályozott, nem önkényes adóterhek. |