Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
Rendszerváltozás
| Question | Answer |
|---|---|
| Hogyan definiálható a magyarországi rendszerváltozás | Az 1985-1990 közötti békés politikai folyamat, mely a kommunista egypártrendszert és tervgazdálkodást többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és piacgazdasággá alakította át. |
| Melyik évhez köthető leginkább a magyarországi rendszerváltás eseménysora | Az 1989-es évhez. |
| Mi volt a Kádár-korszak gazdaságpolitikájának egyik fő következménye a '70-es évektől | A hitelek folyamatos felvétele és az ország titokban tartott eladósítása a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében. |
| Hogyan nevezték a rendszerváltás előtt titokban terjesztett, ellenzéki kiadványokat | Szamizdat irodalomnak. |
| Ki lett a Szovjetunió vezetője 1985-ben, aki reformjaival hozzájárult a kommunista rendszer "puhulásához" | Mihail Gorbacsov. |
| Hol és mikor tartotta az ellenzék azt a találkozóját, ahol megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) | Lakitelken, Lezsák Sándor házában, 1987 szeptemberében. |
| Mikor alakult meg a FIDESZ | 1988. március 30-án. |
| Kik voltak a legjelentősebb reformkommunista vezetők az MSZMP-n belül | Németh Miklós, Pozsgay Imre és Nyers Rezső. |
| Ki állította félre Kádár Jánost 1988 májusában | Grósz Károly. |
| Ki volt az a reformkommunista miniszterelnök, aki 1989-1990 között törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit | Németh Miklós. |
| Mely szervezet készítette elő a rendszerváltás törvényeit 1989 tavaszán az ellenzéki pártok vezetőiből | Az Ellenzéki Kerekasztal (EK). |
| Mi jött létre 1989. június 13-án, amikor az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokat kezdett az MSZMP-vel és a szakszervezetekkel | A Nemzeti Kerekasztal. |
| Melyik volt a rendszerváltás két első, legfontosabb törvénye, amelyek lehetővé tették a pártok és vállalkozások alapítását | A Társasági törvény (1988) és az Egyesülési törvény (1989). |
| Melyik szimbolikus esemény tette egyértelművé 1989. június 16-án, hogy Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát | Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése. |
| Mi volt a Páneurópai piknik, és mikor történt | A vasfüggöny szimbolikus megnyitása Sopronnál 1989. augusztus 19-én, amely lehetővé tette keletnémet állampolgárok nyugatra menekülését. |
| Ki volt a Németh-kormány külügyminisztere a Páneurópai piknik idején | Horn Gyula. |
| Mikor és ki kiáltotta ki a harmadik magyar köztársaságot | 1989. október 23-án, Szűrös Mátyás. |
| Ki lett a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnöke 1990-ben | Antall József. |
| Ki lett a rendszerváltás utáni Magyarország első köztársasági elnöke | Göncz Árpád. |
| Mi volt az 1989. november 26-i "négyigenes népszavazás" négy kérdése | A köztársasági elnök megválasztásának módja, a Munkásőrség feloszlatása, az állampárt elszámoltatása és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetése. |
| Mi volt a magyar privatizáció fő célja a rendszerváltás után | A magyar gazdaság megújítása, nemzetközileg versenyképes, modern vállalatok létrehozása. |
| Melyik törvény tette lehetővé az állami és magántulajdon egy gazdasági társaságban való megjelenését, elindítva a spontán privatizációt | A társasági törvény. |
| Melyik szervezet jött létre a privatizációs folyamat felügyeletére és az állami vagyon védelmére | Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ). |
| Mi vált a privatizációs tranzakciók lebonyolításának fő formájává, felváltva a vállalatvezetői kezdeményezéseket | A pályázati eljárások (tenderek). |
| Mi volt a kárpótlási jegy | Az állam által egykor elkobzott vagyonért cserébe adott értékpapír, amelyet a privatizáció során fizetőeszközként lehetett használni. |
| Milyen módon támogatta az állam a hazai vállalkozókat a privatizációban | Rendkívül kedvezményes hitelkonstrukcióval, az úgynevezett egzisztenciahitellel. |
| Mivel járt a nagyléptékű privatizáció a rendszerváltás elején | Rohamosan növekvő munkanélküliséggel, az "életképtelen" állami nagyvállalatok leépítése miatt. |
| Mikor érte el csúcspontját a munkanélküliségi ráta Magyarországon a rendszerváltás után | 1993-ban, 12,1%-kal. |
| Mi jellemezte az inflációt Magyarországon a rendszerváltás utáni első években | Nagyon magas volt, 1991-ben érte el a csúcspontját 35%-kal. |
| Mi volt a Bokros-csomag egyik következménye 1995-ben | Az infláció ismételt, hirtelen megemelkedése. |
| Mi volt a külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) fő mozgatórugója a '90-es évek elején-közepén | A privatizáció, különösen az energiaszektor értékesítése. |
| Mikor kezdődtek meg a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások az Országházban | 1989. június 13-án. |
| Mely három fél vett részt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain | Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint egy harmadik, több mozgalmat képviselő delegáció. |
| Mikor írták alá a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások megállapodását | 1989. szeptember 18-án. |
| Mi volt a Kádár-korszak legitimáló erejének alapja, amit a köznyelv "gulyáskommunizmusnak" nevezett | A viszonylagos jólét fenntartása, amiért cserébe az emberek elfogadták a diktatúrát. |
| Mit jelentett a „kapun belüli munkanélküliség” jelensége a szocializmusban | A gazdaságban sok feleslegesen alkalmazott munkaerő volt, mivel ideológiai okokból nem létezhetett hivatalos munkanélküliség. |
| Minek nevezzük az állami gazdaság mellett működő, engedélyezett magánszektort a Kádár-korban | Második gazdaságnak. |
| Pozsgay Imre 1989 januárjában egy rádióinterjúban az 1956-os eseményeket _____-nek minősítette. | népfelkelésnek |
| Mikor történt a berlini fal leomlása | 1989. november 9-én. |
| Milyen koalíció alakult az 1990-es választások után | MDF, FKGP és KDNP koalíciós kormány alakult. |
| Mikor hagyták el az utolsó szovjet katonai egységek Magyarországot | 1991 júniusában. |
| Melyik törvénnyel vezették be 1988. január 1-jén az állampolgári jogon járó, a világ összes országába érvényes útlevelet | A világútlevéllel. |
| Melyik botrány robbant ki 1990 januárjában, amely a politikai rendőrség ellenzéki megfigyeléseiről szólt | A Dunagate-botrány. |
| Milyen megállapodást kötött az MDF és az SZDSZ 1990. április 29-én a kormányozhatóság biztosítása érdekében | Az MDF-SZDSZ paktumot. |
| Mi volt az 1990. októberi taxisblokád közvetlen kiváltó oka | Egy jelentős benzináremelés bejelentése. |
| Mikor nyújtotta be Magyarország a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz | 1994. március 31-én. |
| Mikor csatlakozott Magyarország a NATO-hoz | 1999. március 12-én. |
| Mikor vált Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává | 2004. május 1-jén. |
| Mikor és hol írták alá a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt | 1990. március 10-én, Moszkvában. |
| Ki volt az utolsó szovjet katona, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki elhagyta Magyarországot | Viktor Silov altábornagy. |
| Hogyan zárult a csapatkivonás pénzügyi elszámolása a szovjet és magyar fél között | Egy úgynevezett „nulla megoldással”, melyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről. |
| Melyik évtől szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete, majd maga a szervezet is | 1991-ben. |
| Az állami tulajdon uralmát a rendszerváltás során a _____ váltotta fel. | magántulajdon |
| A szocialista gazdasági modellt, a tervgazdálkodást a rendszerváltás során a _____ váltotta fel. | piacgazdaság |
| Mi volt a "Lánchídi csata" 1986. március 15-én | Egy incidens, melynek során a rendőrség békés fiatalokat vert meg, akik a Lánchídra vonultak. |
| Kiket zártak ki az MSZMP-ből 1988 áprilisában | Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót. |
| Mely szervezetből alakult ki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | A Szabad Kezdeményezések Hálózatából. |
| 1989 októberében az MSZMP kongresszusa a párt megszüntetéséről és _____ néven új párt alapításáról döntött. | Magyar Szocialista Párt (MSZP) |
| Mi lett az Antall-kormány idején Magyarország hivatalos címere a Kádár-címer helyett | A mai köztársasági címer (koronás címer). |
| A rendszerváltás utáni új magyar állam legfőbb méltósága a _____, akit a parlament választ 5 évre. | köztársasági elnök |
| Hány százalékos a parlamenti bejutási küszöb a pártok számára Magyarországon | 5%. |
| A magyar választási rendszer vegyes, ami azt jelenti, hogy _____ és _____ is szavazhatunk. | pártlistára, egyéni jelöltekre |
| Mi jellemezte a magyar rendszerváltás végrehajtását más kelet-európai országokhoz képest | Békés, tárgyalásos úton, "csendes forradalomként" ment végbe, vérontás nélkül. |
| Melyik két párt nem írta alá a nemzeti kerekasztal-tárgyalások végleges megállapodását 1989 szeptemberében | Az SZDSZ és a Fidesz. |
| Mikor alakult újjá a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) | 1989-ben. |
| Milyen kormányzati szervet hoztak létre a tartósan állami kézben maradó vállalatok kezelésére az ÁVÜ mellett | Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot (ÁPV Rt.). |
| Mi jellemezte a magyar gazdaság helyzetét a 80-as évek közepére | Súlyos problémák, adósságcsapda, a gazdaság nem volt hatékony, és államcsőd közeli helyzet alakult ki. |
| Mi volt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) célja | Lehetőséget biztosított a vállalatok dolgozóinak, hogy kedvezményesen részvényeket vásároljanak a privatizálásra kerülő cégükből. |
| Melyik volt az első ellenzéki találkozó, még az MDF megalakulása előtt | Az 1985-ös monori találkozó. |
| Kinek a nevéhez fűződik a "Tetszettek volna forradalmat csinálni!" mondás | Antall József miniszterelnökhöz. |
| Milyen negatív demográfiai tendencia kezdődött a 80-as években Magyarországon | A születések számának csökkenése (az "egykézés" elterjedése), ami népességfogyáshoz vezetett. |
| A privatizáció során az ÁVÜ azonos összegű ajánlatok esetén melyik pályázót részesítette előnyben | A készpénzzel fizető pályázókat, még a kárpótlási jeggyel fizetőkkel szemben is. |
Created by:
user-2021755
Popular European History sets