click below
click below
Normal Size Small Size show me how
Rákosi rendszer
| Question | Answer |
|---|---|
| Gyarmati György szerint mikor kezdődött a Rákosi-korszak, eltérően a hagyományos datálástól | 1945-ben, amikor Rákosi Mátyás visszatért a szovjetunióbeli emigrációjából, és az MKP domináns szerepet játszott. |
| Melyik esemény zárta le a Rákosi-korszakot 1956 nyarán | Rákosi Mátyás leváltása a kommunista párt (MDP) első titkári posztjáról, ami után a Szovjetunióba emigrált. |
| Mi jellemezte a koalíciós kormányzás éveit (1945-1947) a politikai folyamatok kettőssége szempontjából | A demokratizálás és a presztalinizálás egyidejű, egymással viaskodó folyamata jellemezte. |
| Melyik párt ért el abszolút győzelmet az 1945-ös parlamenti választásokon | A Független Kisgazdapárt (FKgP). |
| Mi volt a Baloldali Blokk, és mi volt a célja az 1945-ös választások után | Az MKP, SZDP és NPP politikai tömörülése volt, amely az MKP választási vereségének korrekcióját szolgálta. |
| A Magyar Kommunista Párt mely két külső tényezőre támaszkodhatott a hatalom megszerzése során | A kommunista vezetésű politikai rendőrségre (ÁVO) és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) szovjet vezetésére. |
| Az 1947-es országgyűlési választásokon melyik csalás befolyásolta nagyobb mértékben a végeredményt a 'kékcédulázásnál' | A belügyi szervek által végrehajtott hatósági, adminisztratív csalások, amelyekkel közel félmillió polgárt fosztottak meg választójogától. |
| Miért rögzült a 'kékcédulázás' a köztudatban mint az 1947-es választási csalás fő formája | Mert azonnal lelepleződött, noha kisebb mértékben (kb. 60 000 szavazat) befolyásolta az eredményt. |
| Mikor gyorsult fel az egypárti diktatúra kiépítése Magyarországon | Az 1947. évi párizsi békeszerződés aláírását követően. |
| Melyik párt bekebelezésével jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) 1948 júniusában | A Szociáldemokrata Párt (SZDp) bekebelezésével (kényszeregyesítésével). |
| Mikor lépett életbe a Rákosi-korszak szovjet mintájú alkotmánya, kikiáltva a Magyar Népköztársaságot | 1949. augusztusában. |
| Mi okozta a berendezkedett diktatúra működésében az anarchikus összezavarodást 1952/1953 fordulójára | A hidegháborús hadigazdasági túlterhelés és a transzformációs veszteségek együttes hatása. |
| Melyik két fázisa volt a hidegháborús hadigazdasági túlterhelésnek a Rákosi-korszakban | Az első a Jugoszlávia elleni 'kishidegháború' (1948-tól), a második a koreai háborúval összefüggő fegyverkezés (1950-től). |
| Mi a 'transzformációs veszteség' fogalma Gyarmati György szerint | A második világháborút követő politikai és gazdasági átalakításokkal (pl. földreform, államosítás, kitelepítések) járó, pontosan nem mérhető társadalmi és gazdasági veszteség. |
| Mi volt a Rákosi-korszak beruházásainak döntő forrása | A tulajdontól való megfosztás: bányák, bankok, gyárak államosítása, valamint a bérek alacsonyan tartása és a parasztság túladóztatása. |
| Milyen következménnyel járt Sztálin 1953-as halála a magyarországi politikai vezetésre nézve | Moszkva nyomására Rákosinak le kellett mondania a miniszterelnöki posztról Nagy Imre javára, de pártfőtitkár maradt. |
| Miért futottak zátonyra Nagy Imre 1953-ban indított 'új szakaszának' reformtörekvései | Rákosi a pártapparátuson keresztül blokkolta a reformokat, és a gazdasági irracionalitás miatt nem voltak források a látványos javuláshoz. |
| Hogyan viszonyult az átlagbér valorizált értéke 1952/1953-ban az 1938-as szinthez | Nem érte el az 1938-as szint kétharmadát sem. |
| Gyarmati György értelmezésében mi tekinthető 'harmadik Trianonnak' a 20. századi magyar történelemben | A Rákosi-korszakban elszenvedett strukturális veszteségek, a tömeges meghurcoltatás és az anyagi megsarcoltatás együttesen. |
| Milyen kettős szerepet játszott az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) a Rákosi-rendszerben | Egyrészt a szűkebb pártvezetés elvárásait teljesítette, másrészt saját kontójára is sanyargatta a társadalmat. |
| Kik szenvedték el a legnagyobb mértékű meghurcoltatást a Rákosi-korszakban, még a kommunistáknál is nagyobb arányban | A magyarországi egyházak és szerzetesrendek tagjai. |
| A totalitárius rendszerek ismérvei közül melyik ötöt említi a forrás | Zárt ideológia, egypártrendszer, tervgazdasági mechanizmus, kulturális- és médiamonopólium, és kiterjedt titkosszolgálati hálózat. |
| Miért volt ellentmondásos a 'modernizációs diktatúra' magyarországi erőltetése | Mert Magyarország már iparosodottabb és kulturálisan fejlettebb volt, mint a Szovjet-Oroszország, amely a modell alapjául szolgált, így a program visszalépést eredményezett. |
| Miért kellett a kommunista propagandának a Horthy-korszakot a valóságnál elmaradottabbnak beállítania | Mert a kommunista modernizációs program egy alacsonyabb fejlettségi szintet vett alapul, és ehhez kellett igazítani a múlt képét. |
| Gyarmati György szerint mi jellemezte a Rákosi-rendszert a működőképesség szempontjából | Egy mindvégig erőlködve vergődő, kétszer is megroppanó, összehangolt működésre képtelen 'tervutasításos vagy centralizált anarchia'. |
| Melyik központi pártlap volt a Rákosi-korszak legfontosabb propagandaeszköze | A Szabad Nép. |
| Milyen militáns nyelvezetet használt a Szabad Nép a mindennapi problémák leírására | Mindent 'frontként' vagy 'harcként' ábrázolt (pl. agrárfront, kultúrfront, a közellátás terén megvívandó harc). |
| Miért informatívabb a Szabad Nép a Rákosi-korszakról, mint a Népszabadság a Kádár-korszakról | Mert a harsány propaganda és a problémák leplezésére tett erőlködés önleleplező volt, és láthatóvá tette a rendszer működési zavarait. |
| Milyen pozitív hozadéka volt az 1956-os forradalom leverésének Magyarország nemzetközi megítélésére nézve | Lemosta az országról a 'Hitler utolsó csatlósa' stigmát, és a 'szabadságharcos' jelzőt társították a magyarsághoz. |
| Mi volt az 1956-os forradalom legfontosabb belpolitikai, hosszabb távú következménye a Kádár-rendszerre nézve | A restaurációt végrehajtók is felismerték, hogy a rendszer működtetésének 'ára van', azaz bizonyos mértékű társadalmi kompromisszumokra van szükség. |
| Mi a 'szalámitaktika' | Az MKP által alkalmazott politikai módszer, amelynek lényege a politikai ellenfelek fokozatos megosztása, meggyengítése és részenkénti felszámolása volt. |
| Kitől származik a 'szalámitaktika' kifejezés | Rákosi Mátyástól. |
| Melyik minisztérium megszerzése volt kulcsfontosságú a kommunisták számára a politikai ellenfeleikkel való leszámoláshoz | A Belügyminisztérium. |
| Kit, a Kisgazdapárt főtitkárát hurcolták el a szovjetek 1947-ben a szalámitaktika részeként | Kovács Bélát. |
| Hogyan kényszerítették lemondásra Nagy Ferenc miniszterelnököt | Svájcban tartózkodó kisfia elrablásával zsarolták meg. |
| Mi volt a 'fordulat éve' | 1948, amikor a kommunisták véglegesítették a hatalomátvételt és létrejött az egypártrendszer. |
| Hány embert vontak ügyészi eljárás alá 1950 és 1953 között a Rákosi-korszakban | Egymillió embert vontak eljárás alá, és minden második ellen vádat is emeltek. |
| Mi volt a 'csengőfrász' | A totális terror időszakában az éjszakai letartóztatásoktól való mindennapos rettegés köznyelvi elnevezése. |
| Miért kritizálta Anasztasz Mikojan szovjet vezető a magyar gazdaságpolitikát 1953-ban | A vaskohászat túlzott, gazdaságtalan fejlesztése miatt, mivel Magyarországnak nincs sem vasérce, sem kokszalapanyaga. |
| Sztálin halála után Rákosinak nyilvánosan vagy szűk körben kellett önkritikát gyakorolnia | Szűk körben, Moszkvában, a szovjet vezetés előtt; a magyar nyilvánosság erről nem szerzett tudomást. |
| Nagy Imre reformjai során milyen intézkedést hozott a politikai foglyokkal kapcsolatban | Amnesztiát hirdetett és felszámolta az internálótáborokat. |
| A Rákosi-kultusz mikor érte el a tetőpontját | 1952-ben, Rákosi 60. születésnapja alkalmából rendezett országos ünnepségsorozattal. |
| Rákosi Mátyás a pártfőtitkári poszt mellett melyik fontos állami tisztséget szerezte meg 1952-ben | A Minisztertanács elnöke, azaz miniszterelnök lett. |
| Faludy György visszaemlékezése szerint mit kellett mondaniuk a recski táborból szabadultaknak arról, hol voltak | Azt kellett mondaniuk, hogy tanulmányúton voltak a Szovjetunióban. |
| Melyik, a reformokat támogató értelmiségi szervezet alakulhatott újjá Nagy Imre enyhülési politikája alatt | A Petőfi Kör. |
| Milyen esemény vezetett Rákosi végső bukásához 1956 nyarán | Az SZKP XX. kongresszusán elhangzott Sztálin-ellenes beszéd és a Rajk-per felülvizsgálata miatti belső nyomás, ami miatt a szovjetek lemondatták. |
| Kádár János rendszere miért tette felelőssé Rákosi Mátyást az 1956-os forradalomért ('ellenforradalomért') | A Rákosi nevével fémjelzett személyi kultuszt, törvénytelenségeket és erőszakot jelölte meg a forradalom kiváltó okaként. |
| Mi volt a 'koncepciós per' célja a diktatórikus hatalomgyakorlásban | A hatalom korlátlan erejének demonstrálása, az ellenségkép kialakítása és a tömegek megfélemlítése. |
| Milyen szerepet kellett játszania a vádlottnak egy koncepciós perben | Együtt kellett működnie a per rendezőivel, és be kellett vallania a számára kitalált bűnöket. |
| Miért éppen Rajk László lett a magyarországi nagy kirakatper fővádlottja | Személyi ellentétei voltak Farkas Mihállyal és Péter Gáborral, népszerű volt, és potenciális 'nemzeti kommunista' vezetőnek számított. |
| Kádár János akkori belügyminiszternek milyen szerepe volt a Rajk-per előkészítésében | Rákosi megbízásából ő referált a Központi Vezetőségnek Rajk 'bűneiről', és jelen volt a kivégzésen is. |
| A Rajk-per koncepciója az előkészítés során hogyan változott meg a szovjet tanácsadók érkezésével | A kezdeti 'rendőrügynök' vád helyett a 'titóista kém' és a Jugoszláviával való összeesküvés vádja került a középpontba. |
| Ki volt Belkin altábornagy | Az a szovjet (MGB) tanácsadó, aki átvette a Rajk-per előkészítésének irányítását és kidolgozta a per fő koncepcióját. |
| A forrás szerint mi volt a legfantasztikusabb, teljesen kitalált eleme a Rajk-per vádjának | Rajk László és a jugoszláv belügyminiszter, Rankovics állítólagos titkos találkozója egy paksi csőszkunyhóban. |
| Milyen brutális módszerekkel próbálták megtörni Rajk Lászlót a kihallgatások kezdeti szakaszában | Rendkívüli brutalitással megverették, napokig nem hagyták aludni, de fizikai kínzással nem tudták megtörni. |
| Miért egyezett bele végül Rajk László, hogy eljátssza a fővádlott szerepét a perben | Valószínűleg a párt iránti hűségből és abból a (hamis) ígéretből, hogy őt és családját megkímélik, ha segít a pártnak a 'jugoszláv ellenség' leleplezésében. |
| Mit kiáltott Rajk László a bitófa alatt | Éltette Sztálint és Rákosit. |
| Melyik híres magyar szatirikus film dolgozza fel a koncepciós perek és a Rákosi-korszak abszurditását | Bacsó Péter: A tanú. |
| Mi volt a kollektivizálás célja a Rákosi-korszakban | A parasztság gazdasági és politikai megtörése, a magángazdaságok felszámolása és a parasztok termelőszövetkezetekbe (tsz) kényszerítése. |
| Kiket bélyegeztek 'kuláknak' | A módosabb, gazdagabb parasztokat, akik ellenálltak a kollektivizálásnak. |
| Milyen következménnyel járt a nehézipar erőltetett fejlesztése az életszínvonalra | Az életszínvonal drámaian zuhant, mert a fogyasztási cikkek gyártását elhanyagolták, ami súlyos hiánygazdasághoz vezetett. |
| Mi volt a Ratkó-korszak | Az 1953–1956 közötti időszak, melyet Ratkó Anna népjóléti miniszter nevéről neveztek el, és a szigorú abortusztilalom jellemezte a népességnövekedés érdekében. |
| Az 1949-es alkotmány szerint melyik szervezet volt a magyar társadalom 'vezető ereje' | A Magyar Dolgozók Pártja (MDP). |
| Mi váltotta fel az önkormányzati rendszert a Rákosi-korszakban | A szovjet mintájú tanácsrendszer. |
| Mikor oszlatták fel a szerzetesrendeket Magyarországon | 1950-ben. |
| Hogyan jellemezte Kádár János a szabadulása után Rajk László személyiségét | Hatalomvágyó, büszke, sértődékeny és fölényes természetű embernek tartotta, aki szeretett kioktató hangon beszélni. |
| A Rákosi-korszak kezdetén a Magyar Kommunista Párt akarata _____ társadalmi támogatottságát messze meghaladó mértékben érvényesült. | az MKP |
| A 'kékcédulás választás' kifejezés az _____ évi országgyűlési választásokra utal. | 1947 |
| A Rákosi-korszak gazdaságpolitikájának jelmondata: 'A _____ és _____ országa'. | vas, acél |
| 1953-ban Sztálin halála után Moszkva nyomására _____ lett a miniszterelnök, aki egy 'új szakaszt' hirdetett meg. | Nagy Imre |
| A Rajk-per fő vádpontja az volt, hogy Rajk és társai a jugoszláv vezető, _____, ügynökei voltak. | Tito |
| Milyen testületbe tömörítették a maradék demokratikus pártokat 1949-ben | Magyar Függetlenségi Népfront. |
| Mi volt a neve Rákosi Mátyás 1948-ban kiadott könyvének, amely a kommunista hatalomátvételt ünnepelte | A fordulat éve. |
| Melyik egyházi vezetőt ítélték el egy koncepciós perben 1949-ben | Mindszenty József esztergomi érseket, bíborost. |
| Milyen intézmény volt a recski kényszermunkatábor | Egy különösen kemény, titkos büntetőtábor, ahol a foglyok egy kőbányában dolgoztak embertelen körülmények között. |
| Miért nem sikerült Rákosinak teljesen visszaállítania egyszemélyi hatalmát Nagy Imre 1955-ös megbuktatása után | Az enyhüléshez szokott közélet (pl. Petőfi Kör) és a párton belüli ellenzék már megakadályozta a teljes visszasztálinizálást. |
| Melyik esemény volt 1956 őszén egyszerre Rajk László rehabilitációja és egy tömeges Rákosi-ellenes tüntetés | Rajk László és társainak újratemetése. |