Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
Jogi kar beugró
SZTE
| Question | Answer |
|---|---|
| Határozza meg a magánjog (ius privatum) fogalmát! | az állampolgárok és bizonyos esetekben a nem állampolgárok (peregrinusok) egymás közötti személy- és vagyoni viszonyait szabályozta a mellérendeltség elve alapján, vagyis a felek formálisan egyenrangúak voltak. |
| Határozza meg (a köztársaságkori) törvény (lex) fogalmát! | Npgyls (comitia) által elfgdtt, írásbafoglalt és kihirdetett jsz; 3 fő részből állt: praescriptio (név, javaslattevő, szavazás adatai), rogatio (tartalom),sanctio (büntetések). A lex lehetett lex lata (elfogadott tv) vagy lex rogata (megszavazott tv). |
| Miben különbözik alapvetően a Digestában és a Codexben foglalt joganyag? | Digestában: jogtudósok véleményei. Codexben: császári rendeletek. Interpolatio: a joganyag korszerűsítése. |
| Határozza meg az anyagi jog és az eljárási jog fogalmát! | Anyagi jog: a jogok és kötelezettségek meghatározása. Eljárási jog: a jogérvényesítés folyamata és módja. |
| Határozza meg a keresetelvélülés fogalmát! Miért nincs kötelemszüntető hatása? | Elévülés: a követelés érvényesíthetősége megszűnik az idő múlásával, de a kötelem fennmarad. Csak peresíthetetlenné válik, nem szűnik meg. |
| Határozza meg a fedezetelvonás fogalmát! Melyik keresetet lehetett megindítani? Ismertesse a szabályokat! | Fedezetelvonás: az adós magatartása, amely hitelezői érdekeket sért. Actio Pauliana: rosszhiszemű szerző ellen indítható, cél a fedezet helyreállítása. |
| Határozza meg az illetékesség fogalmát! Ismertesse az actor forum rei sequitur elvet! | Illetékesség: a bíróság hatásköre egy ügy elbírálására. Actor forum rei sequitur: az alperes lakhelyének bírósága illetékes. |
| Határozza meg a jogképesség, cselekvőképesség és jogi személy fogalmát! | Jogképesség: jogok és kötelezettségek alanya lehet. Cselekvőképesség: jognyilatkozatot tehet. Jogi személy: önálló jogalanyiság, amely jogokat és kötelezettségeket vállalhat. |
| Határozza meg a dologi jog pontos fogalmát! | Dologi jog: egy személy közvetlen uralma egy dolog felett, amelyet mások kötelesek tiszteletben tartani. |
| Határozza meg a dologösszesség fogalmát! Írjon legalább két konkrét példát a dologösszességre! | Dologösszesség: olyan dolgok csoportja, amelyeket jogilag egy egységként kezelnek (pl. könyvtár, nyáj). |
| Határozza meg a helyettesíthető dolog fogalmát! Írjon legalább két konkrét példát a helyettesíthető dologra! | Helyettesíthető dolog: amelyet azonos fajtájú és minőségű másik dologgal lehet helyettesíteni (pl. búza, pénzérme). |
| Nevezze meg a birtokosi címeket (causa possessionis)! | Saját néven birtokol: tulajdonosként vagy más jogcímen. Más nevében birtokol: megbízottként, haszonélvezőként. |
| Nevezze meg az ún. átadási (traditió) szurrogátumokat! Ismertesse ezek pontos lényegét! | Átadási szurrogátumok: longa manu traditio (rámutatás), brevi manu traditio (meglévő birtok jogcímének módosítása), constitutum possessorium (birtok visszatartása új jogcím alapján). |
| Határozza meg a közös tulajdon fogalmát! Melyik keresettel lehetett kezdeményezni a közös tulajdon megszüntetését? | Közös tulajdon: több személy tulajdonjoga ugyanazon dolgon. Actio communi dividundo: közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset. |
| Ismertesse a diszpozitív jogi szabályozás lényegét! | (ius dispositivum): Hézagpótló szabályok, amelyekkel a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. Jellemzően a magánjogban találhatók. o Pl. szerződési feltételek módosítása. |
| Közjog (ius publicum) | az állam szerveinek működését és az állam és polgárai közötti viszonyokat szabályozta alá- és fölérendeltség alapján. Bár a modern jogrendszerekben kisebb mértékben maradt fenn, elvei jelentős hatással voltak a későbbi államszervezetekre. |
| Kógens (ius cogens) | Kényszerítő erejű szabályok, amelyektől a felek nem térhetnek el. Jellemzően a közjogban fordulnak elő. o Pl. állami szervek működésére vonatkozó előírások. |
| Törvényi analógia (analogia legis) | joghézag kitöltésére szolgáló módszer a magánjogban. Lényege, hogy ha egy konkrét esetre nincs jogszabály, a bíró egy hasonló tényállásra vonatkozó jogszabályt alkalmaz. |
| Jogi analógia (analogia iuris) | Nem konkrét jogszabályra, hanem a jog általános elveire épül joghézag esetén. |
| a tárgyi jogforrások felsorolása (6) | 1)Szokásjog, 2)Törvény, 3)Senatus consultum, 4)edictum, 5)jogtudomány, 6)császári rendeletek |
| szokásjog | jogszokások összessége; A nép hallgatólagos egyetértéssel elfogad egy gyakorlatot. Írásba foglalás nélkül létezik. Mindenkit kötelez. |
| Magyarázza meg milyen törvény a lex perfecta ! | egy bizonyos magatartást tilt és érvénytelennek is nyilvánít. Pl, ha egy cselekvőképtelen személy köt szerződést, az ügylet semmis, és a szankció az eredeti állapot visszaállítása. |
| A lex minus quam perfecta olyan törvény, amely | tiltott cselekmény esetén nem teszi érvénytelenné az ügyletet, hanem az elkövetőt bünteti. Például, ha egy nő a gyászév letelte előtt megy férjhez, a házasság érvényes marad, de a nőt büntetés éri. |
| A lex imperfecta olyan törvény, amely | Szblyz/tilt bizonyos cslkmnykt, de nincs szankció. Pl LexCincia, tiltotta a meghatározott értékhatár feletti jndkzst, de nncs érvénytelensg/büntetés. A pr. megtagadhatta a jogsegélyt vagy kifogást (exceptio) adhatott törvénybe ütköző ügylet esetén. |
| Lex Aebutia de formulis a római jog fejlődésének fontos mérföldköve volt, különösen a perjog területén. | Célja a perjog modernizálása és a praetor szerepének megerősítése volt. Kiterjesztette a formuláris eljárást a római polgárok egymás közötti pereire, mellettük fenntartva a régi civiljogi eljárást. |
| Az Edictum Perpetuum a római jog fejlődésének jelentős mérföldköve volt... | Kr.u. 130 körül Hadrianus császár megbízta Salvius Iulianust, hogy gyűjtse össze és rendszerezze a praetorok edictumait, amelyek a praetori jogfejlődés mintegy 300 évének eredményeit foglalták magukba. |
| A ius respondendi a jogászok jogi szakvéleményeinek kiadására vonatkozó különleges jogosultságot jelentette. Augustus császár idejétől kezdve a kitüntetést a legkiválóbb jogászok kapták meg, amely lehetővé tette számukra, hogy | hivatalosan adjanak ki jogi véleményeket. Ha nem voltak ellentmondásosak, kötelezőek voltak a bírók számára, különösen Hadrianus uralkodása alatt. A jogászok véleményei idővel jogforrássá váltak, és jelentős befolyást gyakoroltak a római jog fejlődésére. |
| A lex citationis, más néven az idézési törvény, 426-ban Ravennában került kiadásra... | A lex citationis kötelező erővel ruházta fel az öt kiemelkedő jogtudós – Gaius, Papinianus, Paulus, Ulpianus és Modestinus – írásait, valamint azok műveit, akikre ők hivatkoztak. Vitás helyzetekben a többségi vélemény döntött, ha a vélemények egyenlően... |
| A Digesta=Pandectae, Justinianus császár megbízásából 533-ban készült el, mint a római jog egyik legjelentősebb gyűjteménye. Tribonianus vezetésével egy bizottság gyűjtötte össze a jogtudósok írásait, hogy egy átfogó törvénykönyvet hozzanak létre. | A forrásanyag 39 jogtudós mintegy 2000 könyvéből származott, melynek nagy része Ulpianus, Paulus és Papinianus munkáiból állt. A Digesta 50 könyvre oszlik, amelyek címekre és töredékekre tagolódnak.A kodifikációs folyamat során a jogászok elkerülték az... |
| Mit értünk interpolatio alatt? | A joganyag korszerűsítése. |
| Ius Commune | Egy összetett jogrendszer, amely a középkorban és az újkorban Európa-szerte elterjedt. Just-i r j=longob hűbérjog+kánonjog (kat egyh)=>keverékjog (a kommentátorok munkájában alakították ki). It-ban tanuló külf-i diákok hazavitték=>közös jog EU-ban. |
| Hogyan kapcsolódott a kánonjog a ius commune-hoz? | A kánonjog, különösen a családi jog területén (örökbefogadás, házasság), a katolikus egyház tekintélye révén kapcsolódott az ius commune-hoz. |
| Mik az önhatalom formái? Mi az önvédelem? | Az önvédelem és az önsegély, amelyek a jogtalan támadások elleni védekezést szolgálják. Az önvédelem a sértettet ért jogtalan, közvetlen és másként el nem hárítható támadás azonnali visszaverésére szolgál. |
| Az önhatalomnak két fő formája van: | a tilos önhatalom, amelynek helyét a bíróságok jogszolgáltatása foglalja el, és a jogos önhatalom, amely egyre szűkebb körre szorul, és csak olyan kirívó esetekre korlátozódik, ahol az állam által biztosított jogvédelem nem vehető igénybe. |
| Mi az önsegély? | Az önsegély a már bekövetkezett jogsérelem önhatalmú helyrehozását jelenti. |
| Mi a per? | A per olyan kontradiktórius eljárás, amely a felperes keresetével indul, és a bíró a bizonyítási eljárást követően ítéletet hoz. Az eljárás alapja az ellentmondás, amelyben a felperes kérelmének teljesítését az alperes ellenzi. |
| Mi a peres eljárás? Miért fontos a bíró? | A peres eljárás a felek közötti jogviták bírósági rendezését szolgálja, ahol a bíró dönt a kereset elfogadásáról vagy elutasításáról. A bíró szerepe fontos, mivel ő dönt arról, hogy a per megindulhat-e. |
| Mi a praetori formula? | A római jogban a praetori formula volt az a dokumentum, amely az eljárás során a felek és a pertárgy megjelölésére, valamint az ügy érdemi elbírálására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta. |
| Interdictum | Az interdictum pedig a praetor olyan parancsa volt, amely valamilyen jogsérelem helyrehozására vagy bizonyos jogsértő magatartás abbahagyására szólította fel az alperest. |
| Eljárásjog=alaki jog=perjog | A peres és nem peres eljárásra vonatkozó jsz-ok összessége. Sohasem vált el teljesen a magánjogtól, annak szerves részeként működött. Ma egy külön jogágazat, az eljárási jog (perjog) foglalja össze. |
| Anyagi jog fogalma | a jogalanyok jogait és kötelezettségeit tartalmazó és azokat szabályozó jogszabályok összessége. |
| Példa anyagi jogra | Pl. az a szerződő fél, aki a szerződést jogellenes fenyegetés hatására köti meg, az a szerződést a bíróságon megtámadhatja (az eredményes megtámadással pedig a szerződés érvénytelenné válik) |
| Alanyi jog=magánjogi jogosultság - anyagi jog különbsége | Az anyagi jogot gyakran az objektív jog szinonimájaként használják, és ellentétben áll az alanyi joggal, amely az egyes személyekhez fűződő jogosultságokat jelenti. |
| Celsus szerint a kereset nem más, | mint jog arra, hogy ami minket illet, azt per útján érvényesítsük. |
| A kereset (actio) ... | Lehetővé tette, hogy valaki alanyi jogát perrel érvényesíthesse. Tehát két dolgot is jelenthetett: egyrészt a kereseti jogot, másrészt magát a perkezdő cselekményt. |
| A kereset (actio) bővebben | A kereset léte vagy nem léte döntötte el, hogy valakinek van-e alanyi joga vagy nincs. Az alanyi jog a kereset folyománya volt, ami azt jelenti, hogy a kereset megléte vagy hiánya határozta meg az alanyi jog létét. |
| A keresetelévülés ... | a kereseti jog időmúlás következtében való elenyészését jelenti. Tehát, nem maga az alanyi jog szűnik meg, hanem annak peres úton történő érvényesítése válik lehetetlenné. |
| Mikor vehető figyelembe az elévülés? | Az elévülés csak akkor volt figyelembe vehető, ha az alperes kifogásként (exceptio vagy praescriptio) hivatkozott rá. Az elévülés megszakadhatott vagy nyugvásba mehetett bizonyos okok miatt, például a felek halála esetén. |
| A vélelem (praesumptio)... | olyan jogi előfeltételezés, amelyet a jogalkalmazás során bizonyítás nélkül is valóságnak kell elfogadni. |
| A római jogban két fajta vélelem létezett: | a mhető v (praesumptio iuris), amely ellen ellenbizonyításnak van helye, és a mtlen v (praesumptio iuris et de iure), amely ellen nem enged ellenbizonyítást. Funkciója az, hogy megkönnyítse a valószínű, de nehezen bizonyítható tényeket.................... |
| Példa vélelmekre | Például, a férj apaságának vélelme megdönthető vélelem, míg a gyermek fogamzási idejének számítása megdönthetetlen vélelem volt. |
| A jogi fikció olyan jogalkotási technika, amely | valótlan tényállást valóságosnak fogad el, annak érdekében, hogy bizonyos jogkövetkezményeket alkalmazni lehessen. |
| A fikcióval szemben nincs helye ellenbizonyításnak, | ellentétben a vélelemmel, amely ellen bizonyítani lehet. A fikció célja, hogy a jogalkalmazást segítse, és lehetővé tegye a jogszabályok hatékonyabb alkalmazását, anélkül, hogy hosszadalmas bizonyítási eljárást kellene lefolytatni. |
| Pl fikcióra | Pl a méhmagzatot élő személynek tekintették, ha érdekeinek védelméről volt szó, így lehetővé vált, hogy az apja halála előtt megfogant, de még meg nem született gyermek örökölhessen az apja után. |
| Hatáskör | Jogszabály meghatározza, h milyen típusú ügyek tartoznak egy meghatározott szerv eljárási jogosultságába, h milyen ügytípusban járhat el az adott szerv. |
| Illetékesség | Azonos hatáskörű szervek közül konkrétan melyik szerv folytathatja le az adott eljárást. |
| Actor sequitur forum rei elve | A felperes az alperes lakóhelye szerinti bíróságnál perelheti be az alperest. Ez az elv az illetékességet határozza meg, és biztosítja, hogy a per az alperes lakóhelyének bíróságán folyjon le. |
| Alaki jogerő | Rendes perorvoslattal nem támadható az ítélet. A felperes a most eldöntött igényét (követelését) újból perrel nem érvényesítheti, mert akkor az alperes az itélt dolog kifogását emelhette vele szemben. |
| Anyagi jogerő | Pozitív oldala, hogy félazonos, tárgyazonos, tényazonos ügyben újabb eljárás nem indítható, negatív oldala, hogy a jogerős döntést igazságként kell kezelni. Jogerős döntés nem kérdőjelezhető meg, igazságnak kell tekinteni. |
| Az actio Pauliana a római jogban egy olyan kereseti forma volt, amelyet | a hitelezők indíthattak meg az adósok által elkövetett fedezetelvonások esetén. |
| Az Actio Pauliana lehetővé tette, hogy a hitelezők a 3. személlyel szemben... | kártérítést követeljenek, ha az adós összejátszott vkivel vagyonának elrejtése v elidegenítése érdekében. A jóhiszemű 3. felet a bíró kötelezhette vagyoni gyarapodásának kiadására, míg a rosszhiszemű felet teljes kártérítési felelősséggel tartoztatták. |
| A képviselet olyan jogi intézmény, amely... | lehetővé teszi, hogy egy személy (a képviselő) egy másik személy (a képviselt) nevében és érdekében jognyilatkozatot tegyen, és ezzel jogokat szerezzen vagy kötelezettségeket vállaljon a képviselt számára. |
| Mi a közvetett képviselet? | A közvetett képviseletben a képviselő saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot, majd később ruházza át a jogokat és kötelezettségeket a képviseltre. |
| A közvetlennél... | a képviselő a képviselt nevében jár el, és a joghatások közvetlenül a képviseltet illetik, míg a közvetettnél a képviselő saját nevében, de a képviselt érdekében cselekszik, és a joghatások először nála keletkeznek, majd később ruházza át azokat. |
| A meghatalmazás... | a meghatalmazónak 3. személyekhez szóló egyoldalú nyilatkozata, mellyel kinyilvánítja azt, hogy a meghatalmazott (képviselő) ténykedését magára nézve kötelezőnek ismeri el. |
| A megbízás egy olyan szerződés, amely ... | a megbízó és a megbízott közötti jogviszonyt rendezi. Létrejöttéhez két nyilatkozatra van szükség: a megbízó megbízási ajánlatára és a megbízott elfogadására. |
| Megbízás, kinek mi a feladata? | A megbízott köteles a rábízott feladatot elvégezni, míg a megbízó általában díjat fizet a megbízottnak. |
| A megbízási szerződés önmagában biztosít képviseleti jogot? | A megbízási szerződés önmagában nem biztosít képviseleti jogot, azaz a megbízott nem feltétlenül járhat el a megbízó nevében, ehhez külön meghatalmazásra van szükség. |
| A személyes bizalom hogyan kötődik a megbízáshoz? | A megbízás gyakran személyes bizalmon alapul, és a megbízott személyesen köteles eljárni, kivéve, ha a megbízó hozzájárult ahhoz, hogy más személyt igénybe vegyen. |
Created by:
user-1879846
Popular Law sets