click below
click below
Normal Size Small Size show me how
szerves
| Term | Definition |
|---|---|
| Metabolizmus | Az élő szervezetekben lejátszódó kémiai reakciók összessége, amelyek fenntartják az életet. Két fő része: katabolizmus (lebontás) és anabolizmus (felépítés). |
| Lipidek | Kémiailag heterogén csoport, közös tulajdonságuk az apoláris (hidrofób) jelleg, emiatt vízben nem, de apoláris oldószerekben jól oldódnak. |
| Hidrolizálható lipidek | Olyan lipidek, amelyek észterkötést tartalmaznak, így lúgos vagy savas hidrolízissel alkotórészeikre bonthatók (pl. neutrális zsírok, foszfolipidek, viaszok). |
| Nem hidrolizálható lipidek | Olyan lipidek, amelyek nem tartalmaznak észterkötést, így hidrolízissel nem bonthatók tovább kisebb egységekre (pl. karotinoidok, szteroidok). |
| Zsírsavak | Hosszú szénláncú, egyértékű telített vagy telítetlen monokarbonsavak, a hidrolizálható lipidek építőkövei. |
| Neutrális zsírok / trigliceridek | A glicerinnek (háromértékű alkohol) és nagy szénatomszámú zsírsavaknak az észterei. Fontos energiatárolók. |
| Foszfolipidek / foszfatidok | Olyan összetett lipidek, amelyekben a glicerin két hidroxilcsoportját zsírsavak, a harmadikat pedig foszforsavmaradék és egy poláris molekula (pl. kolin) észterezi. Amfipatikus karakterűek, a biológiai membránok alapjai. |
| Amfipatikus / amfifil molekula | Olyan molekula, amely egyaránt tartalmaz poláris (hidrofil, vízkedvelő) és apoláris (hidrofób, víztaszító) részt. |
| Szappanosítás | Az észterek (különösen a zsírok) lúgos hidrolízise, amelynek során a zsírsavak nátrium- vagy káliumsói (szappanok) és alkohol keletkezik. |
| Szappanok | Nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium- vagy káliumsói. Vízben oldva jól habzanak és tisztítanak. |
| Mosóhatás | A szappanmolekulák amfipatikus jellegük révén micellákat képeznek: az apoláris részek körülzárják a zsíros szennyeződést, a poláris részek pedig a víz felé fordulnak, így a kosz lemoshatóvá válik. |
| Szteroidok | Ciklopentanoperhidrofenantrén (szterán) vázas, nem hidrolizálható lipidek (pl. koleszterin, epesavak, szteroid hormonok). |
| Koleszterin | A szteroidok közé tartozó vegyület, az állati sejtmembránok fontos alkotója, valamint az epesavak és a szteroid hormonok előanyaga. |
| Karotinoidok | Izoprénvázas, konjugált kettős kötéseket tartalmazó, színes (sárga, narancs, vörös), nem hidrolizálható lipidek (pl. karotin, likopin). |
| Szénhidrátok | Polihidroxi-oxo-vegyületek (polihidroxi-aldehidek vagy polihidroxi-ketonok), vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízise során ilyenek keletkeznek. General képletük: Cn(H2O)m. |
| Monoszacharidok | Egyszerű szénhidrátok, amelyek savas hidrolízissel tovább már nem bonthatók kisebb szénhidrátegységekre. |
| Diszacharidok | Két monoszacharid egységből glikozidkötéssel, vízkilépés közben keletkező összetett szénhidrátok. |
| Poliszacharidok | Sok (akár több ezer) monoszacharid egységből álló makromolekuláris szénhidrátok. |
| Aldóz | Olyan monoszacharid, amely nyílt láncú formájában aldehidcsoportot (-CHO) tartalmaz (pl. glükóz). |
| Ketóz | Olyan monoszacharid, amely nyílt láncú formájában ketocsoportot (>C=O) tartalmaz (pl. fruktóz). |
| Trióz / tetróz / pentóz / hexóz | 3, 4, 5, illetve 6 szénatomot tartalmazó monoszacharidok. |
| Aszimmetriás (királis) szénatom | Olyan szénatom a molekulában, amelyhez négy különböző atom vagy atomcsoport kapcsolódik. |
| Enantiomerek | Olyan térizomerek (sztereoizomerek), amelyek egymásnak tükörképi párjai, de egymással fedésbe nem hozhatók (pl. D- és L-tejsav). |
| D-szénhidrát | Olyan monoszacharid, amelyben az oxocsoporttól legtávolabb eső királis szénatom hidroxilcsoportja a Fischer-projekcióban a jobb oldalon található. |
| L-szénhidrát | Olyan monoszacharid, amelyben az oxocsoporttól legtávolabb eső királis szénatom hidroxilcsoportja a Fischer-projekcióban a bal oldalon található. |
| Optikai aktivitás | A királis molekulák azon tulajdonsága, hogy elforgatják a lineárisan polarizált fény rezgési síkját. |
| Diashtereomerek | Olyan sztereoizomerek, amelyek nem tükörképi párjai egymásnak. |
| Epimerek | Olyan diashtereomerek, amelyek csak egyetlen királis szénatom konfigurációjában különböznek egymástól (pl. D-glükóz és D-galaktóz a C-4-en). |
| Félacetál / félketál | Aldehid vagy keton és egy alkohol addíciós reakciójában keletkező vegyület. Monoszacharidok gyűrűsödésekor intramolekuláris félacetál/félketál jön létre. |
| Glikozidos hidroxilcsoport | A gyűrűs monoszacharidok anomer szénatomjához kapcsolódó hidroxilcsoport, amely a gyűrűzáródás során az oxocsoport oxigénjéből alakul ki. |
| Anomer szénatom | A gyűrűs szénhidrátok azon szénatomja, amely a gyűrűzáródás (félacetálképződés) során válik királissá (a korábbi karbonil-szénatom). |
| Alfa-anomer | Olyan gyűrűs monoszacharid izomer, amelyben a glikozidos hidroxilcsoport a gyűrű síkja alatt helyezkedik el (D-cukrok esetén a Fischer-projekcióban a jobb oldalon). |
| Béta-anomer | Olyan gyűrűs monoszacharid izomer, amelyben a glikozidos hidroxilcsoport a gyűrű síkja felett helyezkedik el (D-cukrok esetén a Fischer-projekcióban a bal oldalon). |
| Mutarotáció | Az a jelenség, amikor egy frissen elkészített cukoroldat optikai forgatóképessége időben változik, amíg be nem áll az alfa- és béta-anomerek, valamint a nyílt láncú forma közötti egyensúly. |
| Furánóz gyűrű | Öttagú, egy oxigén- és négy szénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűs szénhidrát-szerkezet. |
| Piránóz gyűrű | Hattagú, egy oxigén- és öt szénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűs szénhidrát-szerkezet. |
| D-Glükóz (szőlőcukor) | Alapvető jelentőségű aldohexóz, a legfontosabb energiaforrás a sejt számára, a keményítő és cellulóz építőköve. |
| D-Fruktóz (gyümölcscukor) | Ketohexóz, a legédesebb ízű természetes monoszacharid. A szacharóz egyik alkotóeleme. |
| D-Galaktóz | Aldohexóz, a D-glükóz C-4 epimere, a laktóz (tejcukor) egyik alkotórésze. |
| D-Ribóz | Aldopentóz, az RNS (ribonukleinsav) és számos koenzim (pl. ATP, NAD, FAD) szénhidrát komponense. |
| 2-dezoxi-D-ribóz | Olyan aldopentóz, amelynek a 2-es szénatomjáról hiányzik a hidroxilcsoport oxigénatomja; a DNS (dezoxiribonukleinsav) építőeleme. |
| Cukoralkoholok | Monoszacharidok oxocsoportjának redukciójával keletkező polihidroxi-vegyületek (pl. szorbit, xilit). |
| Cukorsavak | Monoszacharidok oxidációjával keletkező karbonsavak (pl. glükonsav, glükuronsav). |
| Redukáló cukor | Olyan szénhidrát, amely szabad anomer (glikozidos) hidroxilcsoporttal rendelkezik, így képes nyílt láncú formává alakulni, és redukálja a Tollens- vagy Fehling-reagenst. |
| Fehling-próba | Réz(II)-ionok lúgos oldatával végzett reakció, amellyel a redukáló cukrok (aldehidcsoportok) mutathatók ki; pozitív esetben vörös réz(I)-oxid (Cu2O) csapadék válik ki. |
| Ezüsttükör-próba (Tollens-próba) | Ammóniás ezüst-nitrát oldattal végzett reakció; a redukáló cukrok (aldehidek) hatására fémezüst válik ki a kémcső falára. |
| Glikozidkötés | Egy szénhidrát anomer hidroxilcsoportja és egy másik molekula (pl. másik cukor hidroxilcsoportja vagy egy amin) között vízkilépéssel kialakuló kötés. |
| O-glikozidok | Olyan glikozidok, amelyekben a kapcsolódás oxigénatomon keresztül valósul meg (pl. diszacharidok). |
| N-glikozidok | Olyan glikozidok, amelyekben a kapcsolódás nitrogénatomon keresztül valósul meg (pl. nukleozidok). |
| Maltóz (malátacukor) | Két alfa-D-glükóz egységből álló, alfa-1,4-glikozidkötést tartalmazó redukáló diszacharid. A keményítő részleges hidrolízisterméke. |
| Cellobióz | Két béta-D-glükóz egységből álló, béta-1,4-glikozidkötést tartalmazó redukáló diszacharid. A cellulóz alapvető ismétlődő egysége. |
| Laktóz (tejcukor) | Egy béta-D-galaktóz és egy D-glükóz egységből álló, béta-1,4-glikozidkötést tartalmazó redukáló diszacharid. |
| Szacharóz (répacukor / nádcukor) | Egy alfa-D-glükóz és egy béta-D-fruktóz egységből álló, alfa-1 - béta-2-glikozidkötést tartalmazó, NEM redukáló diszacharid. |
| Invertcukor | A szacharóz hidrolízise során keletkező glükóz és fruktóz 1:1 arányú keveréke. Az optikai forgatása az eredetivel ellentétes irányúvá válik (inverzió). |
| Keményítő | Növényi raktározott poliszacharid, amely alfa-D-glükóz egységekből áll; két fő komponense az amilóz és az amilopektin. |
| Amilóz | A keményítő lineáris, helikális szerkezetű komponense, amelyben a glükózegységek alfa-1,4-glikozidkötéssel kapcsolódnak. Jódoldattal kék színt ad. |
| Amilopektin | A keményítő elágazó láncú komponense; a fő láncban alfa-1,4-, az elágazási pontokon alfa-1,6-glikozidkötések találhatók. |
| Glikogén | Állati és emberi raktározott poliszacharid (májban, izmokban), szerkezete az amilopektinhez hasonló, de sokkal sűrűbben elágazó. |
| Cellulóz | Növényi vázalkotó poliszacharid, amely béta-D-glükóz egységekből áll, béta-1,4-glikozidkötésekkel kapcsolódva. Lineáris láncai hidrogénhidakkal kötegekbe rendeződnek. |
| Kitin | Módosított poliszacharid (N-acetil-glükózamin egységekből áll), amely az ízeltlábúak külső vázát és a gombák sejtfalát alkotja. |
| Aminosavak | Olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karbonsavcsoport (-COOH) egyaránt megtalálható. |
| Alfa-aminosavak | Olyan aminosavak, amelyekben az aminocsoport a karbonsavcsoport melletti legelső (alfa) szénatomhoz kapcsolódik. A fehérjék kizárólagos építőkövei. |
| Ikerionos szerkezet | Olyan elektromosan semleges állapot, amelyben a molekulán belül egy pozitív (protonált aminocsoport: -NH3+) és egy negatív (deprotonált karbonsavcsoport: -COO-) töltés egyszerre van jelen. Az aminosavak vizes oldatban főként így léteznek. |
| Izoelektromos pont (pI) | Az a pH-érték, amelyen az aminosav vagy fehérje nettó elektromos töltése nulla (ekerionos formában van), és elektromos térben nem vándorol. |
| Peptidkötés | Egy aminosav karbonsavcsoportja és egy másik aminosav aminocsoportja között vízkilépéssel (kondenzációval) kialakuló amidkötés (-CO-NH-). |
| N-terminális | A peptid- vagy fehérjelánc azon vége, amely szabad (nem peptidkötésben lévő) aminocsoportot tartalmaz. Konvencionálisan a bal oldalra írjuk. |
| C-terminális | A peptid- vagy fehérjelánc azon vége, amely szabad karbonsavcsoportot tartalmaz. Konvencionálisan a jobb oldalra írjuk. |
| Fehérjék (proteinek) | 50-nél több aminosavból álló, peptidkötésekkel összekapcsolt makromolekulák, amelyek egyedi térszerkezettel és specifikus biológiai funkcióval rendelkeznek. |
| Elsődleges fehérjeszerkezet | A fehérjét felépítő aminosavak kapcsolódási sorrendje (szekvenciája), amelyet a kovalens peptidkötések határoznak meg. |
| Másodlagos fehérjeszerkezet | A fehérjelánc lokális térbeli elrendeződése (pl. alfa-hélix vagy béta-redő), amelyet a lánc peptidcsoportjai között kialakuló hidrogénkötések stabilizálnak. |
| Harmadlagos fehérjeszerkezet | A teljes fehérjelánc teljes háromdimenziós konformációja, amelyet az aminosavak oldalláncai (R-csoportok) közötti kölcsönhatások (hidrofób kölcsönhatások, hidrogénhidak, ionos kötések, diszulfidhidak) stabilizálnak. |
| Negyedleges fehérjeszerkezet | Több különálló fehérjeláncból (alegységből) álló fehérjekomplexek térbeli elrendeződése és működési egysége (pl. hemoglobin). |
| Globuláris fehérjék | Gömbölyded alakú, vízben vagy sóoldatokban jól oldódó fehérjék (pl. enzimek, hemoglobin). A hidrofób oldalláncok belül, a hidrofilek kívül helyezkednek el. |
| Fibrilláris fehérjék | Szálas, nyújtott alakú, vízben nem oldódó vázfehérjék, amelyek mechanikai vagy védelmi funkciót látnak el (pl. keratin, kollagén). |
| Denaturáció | A fehérjék térszerkezetének (másod-, harmad-, negyedleges szerkezetének) megváltozása külső hatásra (hő, pH, nehézfémek), ami a biológiai aktivitás elvesztésével jár, miközben az elsődleges szerkezet sértetlen marad. |
| Reverzibilis denaturáció | Olyan enyhe denaturáció, amely után a hatás megszűntével a fehérje képes visszanyerni eredeti szerkezetét és funkcióját (renaturáció). |
| Irreverzibilis denaturáció | Olyan végleges denaturáció, amely után a fehérje már nem képes visszanyerni az eredeti, funkcióképes formáját (pl. tojásfehérje főzése). |
| Xantoprotein-reakció | Fehérjék kimutatására szolgáló reakció: tömény salétromsav (HNO3) hatására a fehérjékben lévő aromás aminosavak nitrálódnak, és sárga elszíneződés/csapadék keletkezik. |
| Biuret-próba | Peptidkötések kimutatására szolgáló reakció: lúgos közegben réz(II)-ionok hatására a peptidek/fehérjék ibolyakék/lila színű komplexet képeznek (legalább két peptidkötés megléte szükséges). |
| Nukleotidok | A nukleinsavak (DNS, RNS) építőkövei, amelyek egy foszforsavmaradékból, egy pentózból (ribóz vagy dezoxiribóz) és egy nitrogéntartalmú szerves bázisból állnak. |
| Nukleozidok | Olyan egységek, amelyek csak egy pentózcukorból és egy nitrogéntartalmú szerves bázisból állnak, foszfátcsoport nélkül. |
| Purinbázisok | Kétgyűrűs, heterociklusos nitrogéntartalmú bázisok a nukleinsavakban: az adenin (A) és a guanin (G). |
| Pirimidinbázisok | Egygyűrűs, heterociklusos nitrogéntartalmú bázisok a nukleinsavakban: a citozin (C), a timin (T, csak DNS) és az uracil (U, csak RNS). |
| Foszfodiészter-kötés | A nukleinsavláncban az egymást követő nukleotidokat összekötő erős kovalens kötés, amely az egyik nukleotid cukorkomponensének 3' hidroxilcsoportja és a következő nukleotid 5' hidroxilcsoportja között alakul ki a foszfátcsoporton keresztül. |
| DNS (dezoxiribonukleinsav) | A genetikai információt tároló örökítő makromolekula. Cukorkomponense dezoxiribóz, bázisai: A, G, C, T. Szerkezete általában kettős hélix. |
| RNS (ribonukleinsav) | A genetikai információ megvalósításában (fehérjeszintézisben) részt vevő makromolekula. Cukorkomponense ribóz, bázisai: A, G, C, U. Általában egymásszálú. |
| Kettős hélix (kettős spirál) | A DNS-molekula térszerkezete, amelyben két egymással ellentétes irányú (antiparalell) polinukleotidlánc tekeredik fel egy közös tengely körül. |
| Bázispárosodás szabálya (Komplementaritás) | A DNS kettős hélixében a szemközti bázisok hidrogénhidakkal kapcsolódnak össze: az adenin mindig timinnel (A=T, két hidrogénhíd), a guanin mindig citozinnal (G≡C, három hidrogénhíd) képez párt. |
| Vitaminok | vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulatömegű, változatos összetételű szerves vegyületek, melyeket a táplálékkal kell felvenni. Egyes vitaminok képződése elővitaminokból is történhet. Nem minden szervezet számára azonos vegyület |
| Esszenciális aminosavak / Essential amino acids | Adott szervezet által elő nem állítható aminosav, ezeket a szervezetek a táplálékkal kénytelenek felvenni. |
| Félszék / Half chair | A piranózgyűrűk egyik instabil, nagy energiájú konformációja, amelyben négy egymás melletti gyűrűatom egy síkban fekszik, míg a maradék kettő a sík alatt, illetve felett helyezkedik el. |
| Boríték / Envelope | A furanózgyűrűk (öttagú gyűrűk) legstabilabb konformációja, amelyben négy atom egy síkban van, a megbillent ötödik atom pedig kiemelkedik ebből a síkból. |
| N-glikozidok / N-glycosides | Olyan glikozidvegyületek, amelyekben a szénhidrát anomer szénatomja egy nitrogénatomon keresztül kapcsolódik a másik molekularészhez (pl. nukleozidok). |
| Replikáció / Replication | A biológiai öröklődés alapvető folyamata, melynek során a DNS-molekula pontosan megkettőződik, biztosítva a genetikai információ hiánytalan átadását az utódsejtekbe. |
| Szfingolipidek / Sphingolipids | Olyan összetett lipidek, amelyek aminosav-alkohol (szfingozin) alapegységet tartalmaznak, a primer hidroxilcsoporthoz glikozidos kötésű mono- vagy oligoszacharid kapcsolódik. |
| Egyszerű (nem hidrolizálható) lipidek / Simple (non-hydrolysable) lipids | Olyan lipidek, amelyek szerkezetükben nem tartalmaznak észter-, amid- vagy glikozidos kötést, így sem savas, sem lúgos hidrolízissel nem bonthatók tovább kisebb egységekre. |
| Viaszok | Nagy szénatomszámú egyértékű alkoholok és nagy szénatomszámú zsírsavak észterei. Vízlepergető, védő bevonatot képeznek növényeken és állatokon. |
| Izoprénvázas lipidek | Olyan nem hidrolizálható lipidek, amelyek szerkezete elméletileg vagy ténylegesen izoprén (2-metilbuta-1,3-dién) egységekre vezethető vissza (pl. karotinoidok, szteroidok). |
| Epesavak | A májban koleszterinből termelődő, szteránvázas vegyületek, amelyek amfipatikus jellegük miatt az emésztőrendszerben a zsírok emulgeálását végzik. |
| Szteroid hormonok | A mellékvesekéregben és az ivarmirigyekben koleszterinből szintetizálódó, szabályozó funkciójú szteránvázas vegyületek (pl. tesztoszteron, ösztrogén, kortizol). |
| Fischer-projekció | A háromdimenziós molekulák (pl. szénhidrátok) nyílt láncú formájának kétdimenziós ábrázolási módja, ahol a fő szénlánc függőlegesen helyezkedik el. |
| Haworth-projekció | A gyűrűs szénhidrátok térbeli szerkezetének síkbeli ábrázolása, ahol a gyűrűt egy vastagított élű síkként fogjuk fel. |
| Szék konformáció | A piránózgyűrűk legstabilabb, legkisebb energiájú térszerkezete, amelyben a szomszédos szénatomokhoz kapcsolódó csoportok a lehető legtávolabb kerülnek egymástól. |
| Kád konformáció | A piránózgyűrűk egy kevésbé stabil, magasabb energiájú konformációja a szék formához képest. |
| Glikoproteinek | Olyan összetett fehérjék, amelyek kovalensen kötött szénhidrátláncot (oligoszacharidot) tartalmaznak. |
| Nukleinsavak | Nukleotid egységekből felépülő makromolekuláris polimerek (DNS és RNS), amelyek az genetikai információ tárolásáért és átírásáért felelősek. |
| Transzkripció / Átírás | Az a folyamat, amely során a DNS egyik száláról a genetikai információ egy komplementer RNS-molekulára (mRNS) íródik át. |
| Transzláció / Lefordítás | A fehérjeszintézis azon szakasza, amelyben az mRNS-ben található kodonok sorrendje alapján a riboszómákon aminosavlánc (fehérje) épül fel. |
| Kodonszótár | A mRNS-en található bázishármasok (kodonok) és a nekik megfelelő aminosavak közötti hozzárendelési szabályrendszer. |
| Antiparalell lefutás | A DNS kettős hélixében a két polinukleotidlánc ellentétes irányú orientációja (az egyik szál 5'->3' irányú, a vele szemközti szál 3'->5' irányú). |
| Denaturáció (nukleinsavaknál) | A DNS kettős hélix láncainak szétválása egyedi szálakra a láncok közötti hidrogénhidak felbontásával (pl. melegítés vagy extrém pH hatására). |
| Renaturáció (nukleinsavaknál) | A szétvált komplementer DNS-szálak újraegyesülése (hibridizációja) a hőmérséklet vagy a pH normalizálódása után. |
| Olvadáspont (Tm) | Az a hőmérséklet, amelyen a kettős szálú DNS-molekulák fele már denaturálódott (szétvált). Függ a G-C bázispárok arányától. |
| ATP (Adenozin-trifoszfát) | A sejtek univerzális energiatároló és -szállító molekulája, amely egy adenin bázisból, ribózból és három foszfátcsoportból áll. |
| Koenzimek | Olyan kis molekulájú, nem fehérje természetű szerves vegyületek, amelyek átmenetileg vagy tartósan az enzim fehérjerészéhez kapcsolódva nélkülözhetetlenek az enzimatikus katalízishez (pl. NAD+, FAD). |