Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
szerves
| Term | Definition |
|---|---|
| Metabolizmus | Az élő szervezetekben lejátszódó kémiai reakciók összessége, amelyek fenntartják az életet. Két fő része: katabolizmus (lebontás) és anabolizmus (felépítés). |
| Lipidek | Kémiailag heterogén csoport, közös tulajdonságuk az apoláris (hidrofób) jelleg, emiatt vízben nem, de apoláris oldószerekben jól oldódnak. |
| Hidrolizálható lipidek | Olyan lipidek, amelyek észterkötést tartalmaznak, így lúgos vagy savas hidrolízissel alkotórészeikre bonthatók (pl. neutrális zsírok, foszfolipidek, viaszok). |
| Nem hidrolizálható lipidek | Olyan lipidek, amelyek nem tartalmaznak észterkötést, így hidrolízissel nem bonthatók tovább kisebb egységekre (pl. karotinoidok, szteroidok). |
| Zsírsavak | Hosszú szénláncú, egyértékű telített vagy telítetlen monokarbonsavak, a hidrolizálható lipidek építőkövei. |
| Neutrális zsírok / trigliceridek | A glicerinnek (háromértékű alkohol) és nagy szénatomszámú zsírsavaknak az észterei. Fontos energiatárolók. |
| Foszfolipidek / foszfatidok | Olyan összetett lipidek, amelyekben a glicerin két hidroxilcsoportját zsírsavak, a harmadikat pedig foszforsavmaradék és egy poláris molekula (pl. kolin) észterezi. Amfipatikus karakterűek, a biológiai membránok alapjai. |
| Amfipatikus / amfifil molekula | Olyan molekula, amely egyaránt tartalmaz poláris (hidrofil, vízkedvelő) és apoláris (hidrofób, víztaszító) részt. |
| Szappanosítás | Az észterek (különösen a zsírok) lúgos hidrolízise, amelynek során a zsírsavak nátrium- vagy káliumsói (szappanok) és alkohol keletkezik. |
| Szappanok | Nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium- vagy káliumsói. Vízben oldva jól habzanak és tisztítanak. |
| Mosóhatás | A szappanmolekulák amfipatikus jellegük révén micellákat képeznek: az apoláris részek körülzárják a zsíros szennyeződést, a poláris részek pedig a víz felé fordulnak, így a kosz lemoshatóvá válik. |
| Szteroidok | Ciklopentanoperhidrofenantrén (szterán) vázas, nem hidrolizálható lipidek (pl. koleszterin, epesavak, szteroid hormonok). |
| Koleszterin | A szteroidok közé tartozó vegyület, az állati sejtmembránok fontos alkotója, valamint az epesavak és a szteroid hormonok előanyaga. |
| Karotinoidok | Izoprénvázas, konjugált kettős kötéseket tartalmazó, színes (sárga, narancs, vörös), nem hidrolizálható lipidek (pl. karotin, likopin). |
| Szénhidrátok | Polihidroxi-oxo-vegyületek (polihidroxi-aldehidek vagy polihidroxi-ketonok), vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízise során ilyenek keletkeznek. General képletük: Cn(H2O)m. |
| Monoszacharidok | Egyszerű szénhidrátok, amelyek savas hidrolízissel tovább már nem bonthatók kisebb szénhidrátegységekre. |
| Diszacharidok | Két monoszacharid egységből glikozidkötéssel, vízkilépés közben keletkező összetett szénhidrátok. |
| Poliszacharidok | Sok (akár több ezer) monoszacharid egységből álló makromolekuláris szénhidrátok. |
| Aldóz | Olyan monoszacharid, amely nyílt láncú formájában aldehidcsoportot (-CHO) tartalmaz (pl. glükóz). |
| Ketóz | Olyan monoszacharid, amely nyílt láncú formájában ketocsoportot (>C=O) tartalmaz (pl. fruktóz). |
| Trióz / tetróz / pentóz / hexóz | 3, 4, 5, illetve 6 szénatomot tartalmazó monoszacharidok. |
| Aszimmetriás (királis) szénatom | Olyan szénatom a molekulában, amelyhez négy különböző atom vagy atomcsoport kapcsolódik. |
| Enantiomerek | Olyan térizomerek (sztereoizomerek), amelyek egymásnak tükörképi párjai, de egymással fedésbe nem hozhatók (pl. D- és L-tejsav). |
| D-szénhidrát | Olyan monoszacharid, amelyben az oxocsoporttól legtávolabb eső királis szénatom hidroxilcsoportja a Fischer-projekcióban a jobb oldalon található. |
| L-szénhidrát | Olyan monoszacharid, amelyben az oxocsoporttól legtávolabb eső királis szénatom hidroxilcsoportja a Fischer-projekcióban a bal oldalon található. |
| Optikai aktivitás | A királis molekulák azon tulajdonsága, hogy elforgatják a lineárisan polarizált fény rezgési síkját. |
| Diashtereomerek | Olyan sztereoizomerek, amelyek nem tükörképi párjai egymásnak. |
| Epimerek | Olyan diashtereomerek, amelyek csak egyetlen királis szénatom konfigurációjában különböznek egymástól (pl. D-glükóz és D-galaktóz a C-4-en). |
| Félacetál / félketál | Aldehid vagy keton és egy alkohol addíciós reakciójában keletkező vegyület. Monoszacharidok gyűrűsödésekor intramolekuláris félacetál/félketál jön létre. |
| Glikozidos hidroxilcsoport | A gyűrűs monoszacharidok anomer szénatomjához kapcsolódó hidroxilcsoport, amely a gyűrűzáródás során az oxocsoport oxigénjéből alakul ki. |
| Anomer szénatom | A gyűrűs szénhidrátok azon szénatomja, amely a gyűrűzáródás (félacetálképződés) során válik királissá (a korábbi karbonil-szénatom). |
| Alfa-anomer | Olyan gyűrűs monoszacharid izomer, amelyben a glikozidos hidroxilcsoport a gyűrű síkja alatt helyezkedik el (D-cukrok esetén a Fischer-projekcióban a jobb oldalon). |
| Béta-anomer | Olyan gyűrűs monoszacharid izomer, amelyben a glikozidos hidroxilcsoport a gyűrű síkja felett helyezkedik el (D-cukrok esetén a Fischer-projekcióban a bal oldalon). |
| Mutarotáció | Az a jelenség, amikor egy frissen elkészített cukoroldat optikai forgatóképessége időben változik, amíg be nem áll az alfa- és béta-anomerek, valamint a nyílt láncú forma közötti egyensúly. |
| Furánóz gyűrű | Öttagú, egy oxigén- és négy szénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűs szénhidrát-szerkezet. |
| Piránóz gyűrű | Hattagú, egy oxigén- és öt szénatomot tartalmazó heterociklusos gyűrűs szénhidrát-szerkezet. |
| D-Glükóz (szőlőcukor) | Alapvető jelentőségű aldohexóz, a legfontosabb energiaforrás a sejt számára, a keményítő és cellulóz építőköve. |
| D-Fruktóz (gyümölcscukor) | Ketohexóz, a legédesebb ízű természetes monoszacharid. A szacharóz egyik alkotóeleme. |
| D-Galaktóz | Aldohexóz, a D-glükóz C-4 epimere, a laktóz (tejcukor) egyik alkotórésze. |
| D-Ribóz | Aldopentóz, az RNS (ribonukleinsav) és számos koenzim (pl. ATP, NAD, FAD) szénhidrát komponense. |
| 2-dezoxi-D-ribóz | Olyan aldopentóz, amelynek a 2-es szénatomjáról hiányzik a hidroxilcsoport oxigénatomja; a DNS (dezoxiribonukleinsav) építőeleme. |
| Cukoralkoholok | Monoszacharidok oxocsoportjának redukciójával keletkező polihidroxi-vegyületek (pl. szorbit, xilit). |
| Cukorsavak | Monoszacharidok oxidációjával keletkező karbonsavak (pl. glükonsav, glükuronsav). |
| Redukáló cukor | Olyan szénhidrát, amely szabad anomer (glikozidos) hidroxilcsoporttal rendelkezik, így képes nyílt láncú formává alakulni, és redukálja a Tollens- vagy Fehling-reagenst. |
| Fehling-próba | Réz(II)-ionok lúgos oldatával végzett reakció, amellyel a redukáló cukrok (aldehidcsoportok) mutathatók ki; pozitív esetben vörös réz(I)-oxid (Cu2O) csapadék válik ki. |
| Ezüsttükör-próba (Tollens-próba) | Ammóniás ezüst-nitrát oldattal végzett reakció; a redukáló cukrok (aldehidek) hatására fémezüst válik ki a kémcső falára. |
| Glikozidkötés | Egy szénhidrát anomer hidroxilcsoportja és egy másik molekula (pl. másik cukor hidroxilcsoportja vagy egy amin) között vízkilépéssel kialakuló kötés. |
| O-glikozidok | Olyan glikozidok, amelyekben a kapcsolódás oxigénatomon keresztül valósul meg (pl. diszacharidok). |
| N-glikozidok | Olyan glikozidok, amelyekben a kapcsolódás nitrogénatomon keresztül valósul meg (pl. nukleozidok). |
| Maltóz (malátacukor) | Két alfa-D-glükóz egységből álló, alfa-1,4-glikozidkötést tartalmazó redukáló diszacharid. A keményítő részleges hidrolízisterméke. |
| Cellobióz | Két béta-D-glükóz egységből álló, béta-1,4-glikozidkötést tartalmazó redukáló diszacharid. A cellulóz alapvető ismétlődő egysége. |
| Laktóz (tejcukor) | Egy béta-D-galaktóz és egy D-glükóz egységből álló, béta-1,4-glikozidkötést tartalmazó redukáló diszacharid. |
| Szacharóz (répacukor / nádcukor) | Egy alfa-D-glükóz és egy béta-D-fruktóz egységből álló, alfa-1 - béta-2-glikozidkötést tartalmazó, NEM redukáló diszacharid. |
| Invertcukor | A szacharóz hidrolízise során keletkező glükóz és fruktóz 1:1 arányú keveréke. Az optikai forgatása az eredetivel ellentétes irányúvá válik (inverzió). |
| Keményítő | Növényi raktározott poliszacharid, amely alfa-D-glükóz egységekből áll; két fő komponense az amilóz és az amilopektin. |
| Amilóz | A keményítő lineáris, helikális szerkezetű komponense, amelyben a glükózegységek alfa-1,4-glikozidkötéssel kapcsolódnak. Jódoldattal kék színt ad. |
| Amilopektin | A keményítő elágazó láncú komponense; a fő láncban alfa-1,4-, az elágazási pontokon alfa-1,6-glikozidkötések találhatók. |
| Glikogén | Állati és emberi raktározott poliszacharid (májban, izmokban), szerkezete az amilopektinhez hasonló, de sokkal sűrűbben elágazó. |
| Cellulóz | Növényi vázalkotó poliszacharid, amely béta-D-glükóz egységekből áll, béta-1,4-glikozidkötésekkel kapcsolódva. Lineáris láncai hidrogénhidakkal kötegekbe rendeződnek. |
| Kitin | Módosított poliszacharid (N-acetil-glükózamin egységekből áll), amely az ízeltlábúak külső vázát és a gombák sejtfalát alkotja. |
| Aminosavak | Olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karbonsavcsoport (-COOH) egyaránt megtalálható. |
| Alfa-aminosavak | Olyan aminosavak, amelyekben az aminocsoport a karbonsavcsoport melletti legelső (alfa) szénatomhoz kapcsolódik. A fehérjék kizárólagos építőkövei. |
| Ikerionos szerkezet | Olyan elektromosan semleges állapot, amelyben a molekulán belül egy pozitív (protonált aminocsoport: -NH3+) és egy negatív (deprotonált karbonsavcsoport: -COO-) töltés egyszerre van jelen. Az aminosavak vizes oldatban főként így léteznek. |
| Izoelektromos pont (pI) | Az a pH-érték, amelyen az aminosav vagy fehérje nettó elektromos töltése nulla (ekerionos formában van), és elektromos térben nem vándorol. |
| Peptidkötés | Egy aminosav karbonsavcsoportja és egy másik aminosav aminocsoportja között vízkilépéssel (kondenzációval) kialakuló amidkötés (-CO-NH-). |
| N-terminális | A peptid- vagy fehérjelánc azon vége, amely szabad (nem peptidkötésben lévő) aminocsoportot tartalmaz. Konvencionálisan a bal oldalra írjuk. |
| C-terminális | A peptid- vagy fehérjelánc azon vége, amely szabad karbonsavcsoportot tartalmaz. Konvencionálisan a jobb oldalra írjuk. |
| Fehérjék (proteinek) | 50-nél több aminosavból álló, peptidkötésekkel összekapcsolt makromolekulák, amelyek egyedi térszerkezettel és specifikus biológiai funkcióval rendelkeznek. |
| Elsődleges fehérjeszerkezet | A fehérjét felépítő aminosavak kapcsolódási sorrendje (szekvenciája), amelyet a kovalens peptidkötések határoznak meg. |
| Másodlagos fehérjeszerkezet | A fehérjelánc lokális térbeli elrendeződése (pl. alfa-hélix vagy béta-redő), amelyet a lánc peptidcsoportjai között kialakuló hidrogénkötések stabilizálnak. |
| Harmadlagos fehérjeszerkezet | A teljes fehérjelánc teljes háromdimenziós konformációja, amelyet az aminosavak oldalláncai (R-csoportok) közötti kölcsönhatások (hidrofób kölcsönhatások, hidrogénhidak, ionos kötések, diszulfidhidak) stabilizálnak. |
| Negyedleges fehérjeszerkezet | Több különálló fehérjeláncból (alegységből) álló fehérjekomplexek térbeli elrendeződése és működési egysége (pl. hemoglobin). |
| Globuláris fehérjék | Gömbölyded alakú, vízben vagy sóoldatokban jól oldódó fehérjék (pl. enzimek, hemoglobin). A hidrofób oldalláncok belül, a hidrofilek kívül helyezkednek el. |
| Fibrilláris fehérjék | Szálas, nyújtott alakú, vízben nem oldódó vázfehérjék, amelyek mechanikai vagy védelmi funkciót látnak el (pl. keratin, kollagén). |
| Denaturáció | A fehérjék térszerkezetének (másod-, harmad-, negyedleges szerkezetének) megváltozása külső hatásra (hő, pH, nehézfémek), ami a biológiai aktivitás elvesztésével jár, miközben az elsődleges szerkezet sértetlen marad. |
| Reverzibilis denaturáció | Olyan enyhe denaturáció, amely után a hatás megszűntével a fehérje képes visszanyerni eredeti szerkezetét és funkcióját (renaturáció). |
| Irreverzibilis denaturáció | Olyan végleges denaturáció, amely után a fehérje már nem képes visszanyerni az eredeti, funkcióképes formáját (pl. tojásfehérje főzése). |
| Xantoprotein-reakció | Fehérjék kimutatására szolgáló reakció: tömény salétromsav (HNO3) hatására a fehérjékben lévő aromás aminosavak nitrálódnak, és sárga elszíneződés/csapadék keletkezik. |
| Biuret-próba | Peptidkötések kimutatására szolgáló reakció: lúgos közegben réz(II)-ionok hatására a peptidek/fehérjék ibolyakék/lila színű komplexet képeznek (legalább két peptidkötés megléte szükséges). |
| Nukleotidok | A nukleinsavak (DNS, RNS) építőkövei, amelyek egy foszforsavmaradékból, egy pentózból (ribóz vagy dezoxiribóz) és egy nitrogéntartalmú szerves bázisból állnak. |
| Nukleozidok | Olyan egységek, amelyek csak egy pentózcukorból és egy nitrogéntartalmú szerves bázisból állnak, foszfátcsoport nélkül. |
| Purinbázisok | Kétgyűrűs, heterociklusos nitrogéntartalmú bázisok a nukleinsavakban: az adenin (A) és a guanin (G). |
| Pirimidinbázisok | Egygyűrűs, heterociklusos nitrogéntartalmú bázisok a nukleinsavakban: a citozin (C), a timin (T, csak DNS) és az uracil (U, csak RNS). |
| Foszfodiészter-kötés | A nukleinsavláncban az egymást követő nukleotidokat összekötő erős kovalens kötés, amely az egyik nukleotid cukorkomponensének 3' hidroxilcsoportja és a következő nukleotid 5' hidroxilcsoportja között alakul ki a foszfátcsoporton keresztül. |
| DNS (dezoxiribonukleinsav) | A genetikai információt tároló örökítő makromolekula. Cukorkomponense dezoxiribóz, bázisai: A, G, C, T. Szerkezete általában kettős hélix. |
| RNS (ribonukleinsav) | A genetikai információ megvalósításában (fehérjeszintézisben) részt vevő makromolekula. Cukorkomponense ribóz, bázisai: A, G, C, U. Általában egymásszálú. |
| Kettős hélix (kettős spirál) | A DNS-molekula térszerkezete, amelyben két egymással ellentétes irányú (antiparalell) polinukleotidlánc tekeredik fel egy közös tengely körül. |
| Bázispárosodás szabálya (Komplementaritás) | A DNS kettős hélixében a szemközti bázisok hidrogénhidakkal kapcsolódnak össze: az adenin mindig timinnel (A=T, két hidrogénhíd), a guanin mindig citozinnal (G≡C, három hidrogénhíd) képez párt. |
| Vitaminok | vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulatömegű, változatos összetételű szerves vegyületek, melyeket a táplálékkal kell felvenni. Egyes vitaminok képződése elővitaminokból is történhet. Nem minden szervezet számára azonos vegyület |
| Esszenciális aminosavak / Essential amino acids | Adott szervezet által elő nem állítható aminosav, ezeket a szervezetek a táplálékkal kénytelenek felvenni. |
| Félszék / Half chair | A piranózgyűrűk egyik instabil, nagy energiájú konformációja, amelyben négy egymás melletti gyűrűatom egy síkban fekszik, míg a maradék kettő a sík alatt, illetve felett helyezkedik el. |
| Boríték / Envelope | A furanózgyűrűk (öttagú gyűrűk) legstabilabb konformációja, amelyben négy atom egy síkban van, a megbillent ötödik atom pedig kiemelkedik ebből a síkból. |
| N-glikozidok / N-glycosides | Olyan glikozidvegyületek, amelyekben a szénhidrát anomer szénatomja egy nitrogénatomon keresztül kapcsolódik a másik molekularészhez (pl. nukleozidok). |
| Replikáció / Replication | A biológiai öröklődés alapvető folyamata, melynek során a DNS-molekula pontosan megkettőződik, biztosítva a genetikai információ hiánytalan átadását az utódsejtekbe. |
| Szfingolipidek / Sphingolipids | Olyan összetett lipidek, amelyek aminosav-alkohol (szfingozin) alapegységet tartalmaznak, a primer hidroxilcsoporthoz glikozidos kötésű mono- vagy oligoszacharid kapcsolódik. |
| Egyszerű (nem hidrolizálható) lipidek / Simple (non-hydrolysable) lipids | Olyan lipidek, amelyek szerkezetükben nem tartalmaznak észter-, amid- vagy glikozidos kötést, így sem savas, sem lúgos hidrolízissel nem bonthatók tovább kisebb egységekre. |
| Viaszok | Nagy szénatomszámú egyértékű alkoholok és nagy szénatomszámú zsírsavak észterei. Vízlepergető, védő bevonatot képeznek növényeken és állatokon. |
| Izoprénvázas lipidek | Olyan nem hidrolizálható lipidek, amelyek szerkezete elméletileg vagy ténylegesen izoprén (2-metilbuta-1,3-dién) egységekre vezethető vissza (pl. karotinoidok, szteroidok). |
| Epesavak | A májban koleszterinből termelődő, szteránvázas vegyületek, amelyek amfipatikus jellegük miatt az emésztőrendszerben a zsírok emulgeálását végzik. |
| Szteroid hormonok | A mellékvesekéregben és az ivarmirigyekben koleszterinből szintetizálódó, szabályozó funkciójú szteránvázas vegyületek (pl. tesztoszteron, ösztrogén, kortizol). |
| Fischer-projekció | A háromdimenziós molekulák (pl. szénhidrátok) nyílt láncú formájának kétdimenziós ábrázolási módja, ahol a fő szénlánc függőlegesen helyezkedik el. |
| Haworth-projekció | A gyűrűs szénhidrátok térbeli szerkezetének síkbeli ábrázolása, ahol a gyűrűt egy vastagított élű síkként fogjuk fel. |
| Szék konformáció | A piránózgyűrűk legstabilabb, legkisebb energiájú térszerkezete, amelyben a szomszédos szénatomokhoz kapcsolódó csoportok a lehető legtávolabb kerülnek egymástól. |
| Kád konformáció | A piránózgyűrűk egy kevésbé stabil, magasabb energiájú konformációja a szék formához képest. |
| Glikoproteinek | Olyan összetett fehérjék, amelyek kovalensen kötött szénhidrátláncot (oligoszacharidot) tartalmaznak. |
| Nukleinsavak | Nukleotid egységekből felépülő makromolekuláris polimerek (DNS és RNS), amelyek az genetikai információ tárolásáért és átírásáért felelősek. |
| Transzkripció / Átírás | Az a folyamat, amely során a DNS egyik száláról a genetikai információ egy komplementer RNS-molekulára (mRNS) íródik át. |
| Transzláció / Lefordítás | A fehérjeszintézis azon szakasza, amelyben az mRNS-ben található kodonok sorrendje alapján a riboszómákon aminosavlánc (fehérje) épül fel. |
| Kodonszótár | A mRNS-en található bázishármasok (kodonok) és a nekik megfelelő aminosavak közötti hozzárendelési szabályrendszer. |
| Antiparalell lefutás | A DNS kettős hélixében a két polinukleotidlánc ellentétes irányú orientációja (az egyik szál 5'->3' irányú, a vele szemközti szál 3'->5' irányú). |
| Denaturáció (nukleinsavaknál) | A DNS kettős hélix láncainak szétválása egyedi szálakra a láncok közötti hidrogénhidak felbontásával (pl. melegítés vagy extrém pH hatására). |
| Renaturáció (nukleinsavaknál) | A szétvált komplementer DNS-szálak újraegyesülése (hibridizációja) a hőmérséklet vagy a pH normalizálódása után. |
| Olvadáspont (Tm) | Az a hőmérséklet, amelyen a kettős szálú DNS-molekulák fele már denaturálódott (szétvált). Függ a G-C bázispárok arányától. |
| ATP (Adenozin-trifoszfát) | A sejtek univerzális energiatároló és -szállító molekulája, amely egy adenin bázisból, ribózból és három foszfátcsoportból áll. |
| Koenzimek | Olyan kis molekulájú, nem fehérje természetű szerves vegyületek, amelyek átmenetileg vagy tartósan az enzim fehérjerészéhez kapcsolódva nélkülözhetetlenek az enzimatikus katalízishez (pl. NAD+, FAD). |
Created by:
user-2003714