Help
Options
Didn't know it?
click below
click below
Knew it?
click below
click below
Don't Know
Remaining cards (0)
Know
retry
shuffle
restart
0:00
Embed Code - If you would like this activity on your web page, copy the script below and paste it into your web page.
Normal Size Small Size show me how
Normal Size Small Size show me how
szerves
szerves3
| Term | Definition |
|---|---|
| Metabolizmus | Az élő szervezetekben lejátszódó kémiai reakciók összessége, amelyek felelősek az élet fenntartásáért. E folyamatok révén a szervezetek növekednek, szaporodnak, fenntartják struktúráikat, és válaszolnak a külvilág ingereire. |
| Katabolizmus | A katabolizmus a szerves anyagok lebontása, melynek során energia szabadul fel (vagy raktározódik) |
| Anabolizmus | Az anabolizmus új anyagok (pl. sejtalkotó vegyületek) felépítése energia felhasználásával. |
| Elsődleges metabolizmu | Azoknak a kémiai útvonalaknak az összessége, amelyek a szervezet növekedésével, fejlődésével, szaporodásával kapcsolatosak. Szénhidrátok, fehérjék, lipidek, nukleinsavak szintézise és átalakításai, amelyek lényegileg minden élő szervezetben azonosak. |
| Másodlagos metabolizmus (speciális metabolizmus) | Olyan kémiai átalakulások, amelyek nem feltételei az adott szervezet életben maradásának |
| Biológiai makromolekula (biopolimer) | Élő szervezetekben képződő, kisebb alapegységek (monomerek) kovalens kötődésével létrejövő makromolekulák. Háromtípusuk: fehérjék ,nukleinsavak glikánok |
| Elsődleges szerkezet | A biopolimerek monomer egységeinek kapcsolódási sorrendje (szekvenciája). Az elsődleges szerkezet lineáris a fehérjék és a nukleinsavak esetén, míg elágazó is lehet a poliszacharidoknál. |
| Másodlagos szerkeze | A biomakromolekula helyi (lokális) rendezettséget mutató részletei (fehérjék esetén pl. az α-helix vagy β-redő szerkezeti elemek) |
| Harmadlagos szerkezet | A biomakromolekula egészének három dimenziós szerkezete, amelyben valamennyi atom helyzete ismeretes. Egyetlen alegységből álló biomakromolekula esetén a biológiai funkciót megvalósító szerkezet az ún. natív szerkezet/konformáció. |
| Negyedleges szerkeze | Több, különálló, kovalens kapcsolatban nem álló biopolimerlánc térbeli elrendeződése, amely valamilyen biológiai funkciót lát el. |
| Ötödleges szerkezet | Eltérő típusú biomakromolekulák nem kovalens összekapcsolódása, melyek sejtalkotókat képeznek (pl. hisztonfehérje-DNS: nukleoszómák, fehérje-RNS: riboszómák, fehérje-lipid: liposzómák). |
| (Csoport)védelem | Funkciós csoportok átalakítása oly módon, hogy ezáltal megakadályozzuk részvételüket bizonyos kémiai átalakulásokban (pl. a hordozó molekula kapcsolási reakciójában biopolimerek vagy alegységeik felépítésekor). |
| Kapcsolás | Általánosan: két molekula között (kovalens) kötés kialakítása. Biopolimerek szintézise során a jellemző (amid/peptid, glikozidos, foszfodiészter) kovalens kötés kialakítása. |
| Védőcsoport eltávolítás | A csoportvédelemre kialakított molekularészlet (védőcsoport) eltávolítása oly módon, hogy az előállított új molekula szerkezete ne sérüljön. |
| Ortogonális védelem | Több, eltérő típusú védőcsoport egyidejű alkalmazásakor a védőcsoportok olyan készlete, amelyben minden egyes csoport eltávolítható (megfelelő kémiai reakciókkal) az összes többi lehasadása nélkül. |
| Aminosav | Olyan karbonsav, amely a szénlánc valamely szénatomján aminocsoportot tartalmaz. |
| Ikerion(os szerkezet) | Aminosavak esetén az a szerkezet, amelyben a karboxilcsoport deprotonált, az aminocsoport protonált formában van jelen. Az ellentétes töltések következtében kifelé semleges részecske |
| Izoelektromos pont | Az a pH érték, amelynél az aminosavak valamennyi molekulája ikerionos formában van jelen. Ekkor elektromos térben (elektroforézis során) nem történik elmozdulás. Az aminosavak anyagi jellemzője. |
| Elektroforézis | Folyadékban diszpergált, elektromos töltéssel bíró részecskék elmozdulása külső elektromos erőtér hatására |
| Reduktív aminálás | aminok előállítási módszere, melynek során egy karbonilvegyület és egy amin nukleofil addícióját követő vízeliminációval keletkező imint redukálunk. Az α-aminosavak bioszintézise során hasonló átalakulás játszódik le |
| Transzaminálás | Egy oxosav és egy aminosav között lejátszódó reakció, melynek során az amino és az oxo funkciós csoportok kicserélődnek. Az α-aminosavak bioszintézise során transzamináz enzimek katalizálják ezt a folyamatot. |
| Fehérjealkotó α- aminosavak | Az α-aminosavaknak az a mintegy húsz képviselője, amelyek a fehérjék felépítésében részt vesznek. |
| Esszenciális aminosavak | Adott szervezet által nem előállítható aminosav, ezeket a táplálékkal kell bejuttani. |
| Peptid | Aminosavakból létrejövő vegyülettípus, melyben az egyik aminosav acilezi a másik aminosav aminocsoportját. |
| N-terminus (N- terminális aminosav) | Peptidekben (fehérjékben) az a láncvégi aminosav, amelynek az aminocsoportja nem vesz részt peptidkötésben |
| C-terminus (C-terminális aminosav) | Peptidekben (fehérjékben) az a láncvégi aminosav, amelynek a karboxilcsoportja nem vesz részt peptidkötésben. |
| Sanger-lebontás | Peptidek (fehérjék) N-terminálisának meghatározása 2,4-dinitro- fluorbenzollal (Sanger reagens) végzett reakció, majd tömény savas hidrolízis révén. |
| Edman-lebontás | Peptidek N-terminálisának meghatározása fenilizotiocianáttal végzett reakció, majd savas kezelés révén, amikor csak az N-terminális aminosav hasad le. Alkalmas mintegy 50-70 tagú peptidlánc aminosav-sorrendjének meghatározására, automatizálható. |
| Szekvenálás | Biopolimerekben a monomerek kapcsolódási sorrendjének meghatározása. |
| Szilárd fázisú szintézis 1 | Olyan kémiai szintézis, amelyben a reagáló molekulák egyike szilárd fázishoz van rögzítve, és így vesz részt kémiai átalakulásban valamely reagenssel. L |
| Szilárd fázisú szintézis | Lehetővé teszi igen nagy reagensfölösleg alkalmazását és a kívánt termék egyszerű elválasztását a melléktermékektől és a reagensfölöslegtől. |
| Glukozid | Olyan glikozid, amelyben a szénhidrátkomponens glükóz. |
| Agliat | A glikozidok nem szénhidrát típusú része (pl. alkohol, fenol). |
| Metarotáció | A mutarotáció régebbi elnevezése; a szabad anomer szénatommal rendelkező szénhidrátok friss oldatának időben változó optikai forgatóképessége, amíg be nem áll az anomerek közötti egyensúly. |
| Inverz cukor | A szacharóz savas vagy enzimes hidrolízisével nyert D-glükóz és D-frükóz 1:1 arányú keveréke (az optikai forgatás iránya jobbra forgatóról balra forgatóra változik azaz invertálódik). |
| Aldonsav | Az aldózok C-1 atomjának enyhe oxidációjával (pl. brómos víz) keletkező monokarbonsav. |
| Aldársav | Az aldózok mindkét végének (C-1 és a láncvégi CH2OH) erélyes oxidációjával (pl. salétromsav) keletkező dikarbonsav. |
| Uronsav | Az aldózok láncvégi primer hidroxilcsoportjának (CH2OH) szelektív oxidációjával keletkező monokarbonsav, miközben a formilcsoport érintetlen marad vagy védett (glikozidként). |
| Cukoralkohol (Aldit) | A monoszacharidok oxocsoportjának redukciójával (pl. NaBH4 vagy katalitikus hidrogénezés) keletkező polihidroxi-vegyület. |
| Cukor-foszfátok | A monoszacharidok hidroxilcsoportjainak foszforsavval képzett észterei, amelyek a biokémiai folyamatok (pl. glikolízis) fontos köztestermékei. |
| Aminocukor | Olyan monoszacharid-származék, amelyben egy vagy több hidroxilcsoportot aminocsoport helyettesít (pl. D-glükózamin). |
| Deoxisugarak | Olyan monoszacharidok, amelyekből egy vagy több hidroxilcsoport hiányzik, helyén hidrogénatom található (pl. 2-deoxi-D-ribóz). |
| Diszacharid | Két monoszacharid egységből glikozidos kötéssel felépülő szénhidrát. |
| Redukáló diszacharid | Olyan diszacharid, amelyben az egyik monoszacharid anomer hidroxilcsoportja szabadon marad, így képes az oxo-formává gyűrűnyílásra, és mutatja a redukáló tulajdonságokat (pl. maltóz, laktóz). |
| Nem redukáló diszacharid | Olyan diszacharid, amelyben mindkét monoszacharid az anomer hidroxilcsoportjával vesz részt a glikozidos kötésben, így nincs szabad anomer központ és nem mutat redukáló tulajdonságot (pl. szacharóz, trehalóz). |
| Maltóz | Két D-glükóz egységből álló, alfa-1,4-glikozidos kötéssel kapcsolódó redukáló diszacharid (a keményítő hidrolízisterméke). |
| Cellobióz | Két D-glükóz egységből álló, béta-1,4-glikozidos kötéssel kapcsolódó redukáló diszacharid (a cellulóz szerkezeti egysége). |
| Laktóz (Tejcukor) | D-galaktózból és D-glükózból álló, béta-1,4-glikozidos kötéssel kapcsolódó redukáló diszacharid. |
| Szacharóz (Répacukor) | D-glükózból és D-frükózból álló, alfa-D-glükopiranozil-béta-D-fruktofuranozid szerkezetű nem redukáló diszacharid. |
| Poliszacharid | Sok monoszacharid egységből glikozidos kötésekkel felépülő nagy molekulatömegű makromolekula (glikán). |
| Homoglikán (Homopoliszacharid) | Csak egyféle monoszacharid egységből felépülő poliszacharid (pl. keményítő, cellulóz, glikogén). |
| Heteroglikán (Heteropoliszacharid) | Többféle monoszacharid vagy cukorszármazék egységből felépülő poliszacharid (pl. hialuronsav, heparin). |
| Keményítő | Növények tartalék tápanyaga; alfa-D-glükóz egységekből álló homoglikán, amely amilózból (lineáris, alfa-1,4-kötések) és amilopektinből (elágazó, alfa-1,4 és alfa-1,6-kötések) áll. |
| Amilóz | A keményítő kb. 20%-át kitevő, nem elágazó, alfa-1,4-glikozidos kötésekkel kapcsolódó glükózpolimer, amely vizes közegben hélix szerkezetet vesz fel. |
| Amilopektin | A keményítő kb. 80%-át kitevő, erősen elágazó glükózpolimer; a fő láncban alfa-1,4, az elágazási pontokon (kb. 24-30 maradékonként) alfa-1,6-glikozidos kötések találhatók. |
| Glikogén | Az állati szervezet (máj, izom) tartalék szénhidrátja; az amilopektinhez hasonló, de annál lényegesen sűrűbben (kb. 8-12 glükózonként) elágazó alfa-D-glükán. |
| Cellulóz | A növényi sejtfal fő szerkezeti anyaga; béta-1,4-glikozidos kötésekkel kapcsolódó, lineáris, el nem ágazó D-glükóz egységekből álló homoglikán, amely a láncok közötti hidrogénkötések miatt rendkívül ellenálló. |
| Kitin | A rákok, rovarok vázanyagát és a gombák sejtfalát alkotó lineáris homopolimer, amely béta-1,4-glikozidos kötéssel kapcsolódó N-acetil-D-glükózamin egységekből áll. |
| Heterociklusos vegyületek | Olyan gyűrűs vegyületek, amelyek gyűrűjét a szénatomokon kívül egy vagy több más atom (heteroatom, leggyakrabban N, O, S) is felépíti. |
| Heteroatom | A szerves vegyületek gyűrűs rendszerében a szénen és a hidrogénen kívüli egyéb atom, amely a gyűrű részét képezi (pl. nitrogén, oxigén, kén). |
| Piroldzsav (Pirrol) | Öttagú, egy nitrogénatomot tartalmazó, aromás heterociklusos vegyület. |
| Furán | Öttagú, egy oxigénatomot tartalmazó, aromás heterociklusos vegyület. |
| Tiofén | Öttagú, egy kénatomot tartalmazó, aromás heterociklusos vegyület. |
| Piridin | Hattagú, egy nitrogénatomot tartalmazó, aromás heterociklusos vegyület. |
| Inaktiválási sorrend (Öttagú heterociklusok) | Az aromás jelleg és a reaktivitás alapján felállított sorrend elektrofil szubsztitúcióra: Pirrol > Furán > Tiofén > Benzol. |
| Pirazol | Öttagú, két nitrogénatomot tartalmazó heterociklus, ahol a nitrogének szomszédosak (1,2-diazol). |
| Imidazol | Öttagú, két nitrogénatomot tartalmazó heterociklus, ahol a nitrogének 1,3-helyzetben vannak (a hisztidin és a purinváz része). |
| Tiazol | Öttagú, egy nitrogén- és egy kénatomot tartalmazó 1,3-heterociklus (a B1-vitamin és a penicillinek része). |
| Oxazol | Öttagú, egy nitrogén- és egy oxigénatomot tartalmazó 1,3-heterociklus. |
| Indol | Benzolgyűrűvel kondenzált pirrolgyűrűt tartalmazó biciklusos heterociklusos rendszer (pl. triptofán, szerotonin). |
| Kinolin | Benzolgyűrűvel kondenzált piridingyűrű, ahol a nitrogén az 1-es pozícióban van. |
| Izokinolin | Benzolgyűrűvel kondenzált piridingyűrű, ahol a nitrogén a 2-es pozícióban van. |
| Purin | Pirimidin- és imidazolgyűrű kondenzációjával keletkező biciklusos aromás heterociklusos rendszer (az adenin és guanin alapváza). |
| Pirimidin | Hattagú, két nitrogénatomot tartalmazó 1,3-diazol aromás gyűrű (a citozin, uracil és timin alapváza). |
| Nukleobázisok (Purinbázisok) | A nukleinsavakban található purinvázas nitrogéntartalmú bázisok: Adenin (6-aminopurin) és Guanin (2-amino-6-oxopurin). |
| Nukleobázisok (Pirimidinbázisok) | A nukleinsavakban található pirimidinvázas nitrogéntartalmú bázisok: Citozin, Uracil (csak RNS) és Timin (csak DNS). |
| Nukleozid | Egy nukleobázis és egy pentóz (D-ribóz vagy 2-deoxi-D-ribóz) béta-N-glikozidos kötéssel kapcsolódó egysége. |
| Nukleotid | Egy nukleozid foszforsav-észtere; a pentóz 3'- vagy 5'-hidroxilcsoportjához kapcsolódó foszfátcsoportot tartalmazó vegyület, a nukleinsavak építőköve. |
| RNS (Ribonukleinsav) | Ribonukleotidokból (AMP, GMP, CMP, UMP) 3',5'-foszfodiészter kötéssel felépülő polimer, amely általában egyszálú és az információátvitelben, fehérjeszintézisben játszik szerepet. |
| DNS (Deoxiribonukleinsav) | 2'-deoxiribonukleotidokból (dAMP, dGMP, dCMP, dTMP) felépülő makromolekula, amely kettős hélix szerkezetű és az örökítőanyagot hordozza. |
| Foszfodiészter kötés | A nukleinsavakban a szomszédos nukleotidok pentózegységeit (az egyik 3'-OH és a másik 5'-OH csoportját) összekötő erős kovalens kötés. |
| Komplementer bázispárosodás | A nukleinsavak láncai között a bázisok között kialakuló specifikus hidrogénkötések: Adenin a Timinnel/Uracillal (2 hidrogénkötés), Guanin a Citozinnal (3 hidrogénkötés). |
| Kettős hélix | A DNS másodlagos szerkezete; két antiparallel lefutású polinukleotid lánc, amelyeket a komplementer bázisok közötti hidrogénkötések és a bázisok egymásra rétegződése (stacking) tart össze. |
| Aminosav | Olyan szerves vegyület, amely molekulájában aminocsoportot (-NH2) és karboxilcsoportot (-COOH) is tartalmaz. |
| Alfa-aminosav | Olyan aminosav, amelyben az aminocsoport a karboxilcsoporthoz közvetlenül kapcsolódó alfa-szénatomon található (a fehérjeépítő aminosavak mind ilyenek). |
| L-aminosavak | A fehérjeépítő aminosavak konfigurációja az alfa-szénatomon (a Fischer-projekcióban az aminocsoport a bal oldalon van, kivéve a kiralitáscentrummal nem rendelkező glicint). |
| Zwitterion (Ikervizes szerkezet) | Az aminosavak azon állapota, amelyben a molekulán belül a karboxilcsoport proton leadásával (COO-), az aminocsoport proton felvételével (NH3+) egyszerre van jelen töltéssel rendelkező, de kifelé semleges formában. |
| Izoelektromos pont (pI) | Az a pH-érték, amelynél az aminosav vagy fehérje nettó töltése pontosan nulla, így elektromos térben nem vándorol (ezen a pH-n a legkisebb a zwitterionos forma oldhatósága). |
| Peptidkötés | Egy aminosav alfa-karboxilcsoportja és egy másik aminosav alfa-aminocsoportja között vízkilépéssel keletkező savamid kötés (-CO-NH-), amely merev és koplanáris szerkezetű. |
| Peptid | Néhány vagy több aminosav peptidkötéssel összekapcsolódott lánca (oligopeptidek: <10, polipeptidek: 10-50 aminosav). |
| Fehérje (Protein) | 50-nél több aminosavból álló, specifikus térszerkezettel és biológiai funkcióval rendelkező polipeptid makromolekula. |
| Fehérjék elsődleges szerkezete | Az aminosav-maradékok kapcsolódási sorrendje (szekvenciája) a polipeptidláncban. |
| Fehérjék másodlagos szerkezete | A polipeptidlánc főláncának lokális, rendszeres térbeli elrendeződése, amelyet a peptidkötések NH és CO csoportjai közötti hidrogénkötések stabilizálnak (pl. alfa-hélix, béta-redőzött lemez). |
| Fehérjék harmadlagos szerkezete | A teljes polipeptidlánc háromdimenziós konformációja (térszerkezete), amelyet az oldalláncok (R-csoportok) közötti kölcsönhatások (diszulfidhidak, hidrofób kölcsönhatások, ionos és hidrogénkötések) stabilizálnak. |
| Fehérjék negyedleges szerkezete | Több polipeptidláncból (alegységből) álló oligomer fehérjék térbeli elrendeződése és az alegységek egymáshoz viszonyított helyzete. |
| Denaturáció | A fehérjék magasabb rendű (másod-, harmad-, negyedleges) szerkezetének felbomlása külső hatásra (hő, pH, nehézfémek, szerves oldószerek), aminek következtében a fehérje elveszíti biológiai aktivitását, miközben az elsődleges szerkezete sértetlen marad. |
| Lipidek | Különböző kémiai felépítésű, de közös fizikai tulajdonságú (vízben nem, de apoláris szerves oldószerekben jól oldódó) biogén vegyületek gyűjtőneve. |
| Neutrális zsírok (Trigliceridek) | Glicerin zsírsavakkal képzett triészterei; a szervezet fő energiatároló vegyületei. |
| Zsírsavak | Hosszú szénláncú, páros szénatomszámú, el nem ágazó monokarbonsavak, amelyek lehetnek telítettek (pl. palmitinsav, sztearinsav) vagy telítetlenek (pl. olajsav, linolsav). |
| Foszfolipidek (Glicerofoszfolipidek) | Olyan összetett lipidek, amelyekben a glicerin két hidroxilcsoportját zsírsavak észterezik, a harmadikhoz pedig foszforsav kapcsolódik, amely egy polaris fejegységet (pl. kolin, etanolamin) hordoz (amfipatikus jellegűek, a sejtmembrán alkotói). |
| Szteroidok | Ciklopentanoperhidrofenantrén (szterán) vázas vegyületek (pl. koleszterin, epesavak, szteroid hormonok). |
| Terpének | Izoprén (2-metilbuta-1,3-dién) egységekből felépülő oligomerek és polimerek (pl. illóolajok, karotinoidok, természetes gumi). |
Created by:
user-2003714
Popular Chemistry sets