click below
click below
Normal Size Small Size show me how
Matematikai fogalmak
Elemi osztályosoknak szóló matematikai fogalmak
| Term | Definition |
|---|---|
| 1. Mit nevezünk természetes számoknak? | Azokat a számokat, amiket arra használunk, hogy megszámláljunk dolgokat természetes számoknak nevezzük. A véges halmazok elemeinek számát természetes számoknak nevezzük. A természetes számok halmazának jele: N A legkisebb természetes szám a 0. |
| 2. Mik a számszomszédok? | Minden számnak vannak számszomszédjai, az egyik kisebb a számnál, a másik nagyobb. Többféle számszomszédot különböztetünk meg. Vannak: egyes, kerek tízes, százas, ezres stb. Mindig létezik még nagyobb helyiérték, korlátlanul folytathatók. |
| 3. Mit nevezünk helyi értéknek? | Egy szám helyi értéke azt jelenti, hogy egy számjegy értéke attól függ, hol áll a számban. Mert nem mindegy, hogy egy számjegy a szám elején, közepén, vagy a végén van. A helyi érték megmutatja, hogy egy számjegy mennyit ér a helye miatt a számban. |
| 4. Mit nevezünk páros számoknak? | Páros számoknak azokat az egész számokat nevezzük, amelyek maradék nélkül oszthatóak 2-vel. Két egyforma csoportra tudunk osztani, és mindenkinek ugyannyi jut. Pl: 4 lufit osztunk 2 gyerek között, mindkettőnek jut 2 lufi. Páros számok: 0, 2, 4, 6, 8. |
| 5. Mit nevezünk páratlan számoknak? | A páratlan számok olyan számok, amiket nem tudunk két egyforma csoportra osztani. Vagyis ha kétfele osztjuk mindíg marad 1. Pl: 5 lufit osztunk 2 gyerek között, mindenki kap 2-tőt, és marad 1 lufi. Páratlan számok: 1, 3, 5, 7. |
| 6. Fogalmazd meg mit mutatnak meg a tőszámnevek. | A tőszámnevek azt mutatják meg, hogy mennyi van valamiből. Példák: egy alma, kettő labda, három virág, tíz cukorka. |
| 7. Fogalmazd meg mit mutatnak meg a sorszámnevek? | A sorszámnevek azt mutatják meg, hogy hányadik helyen van Példák: első a tornasorban, második tanuló az osztályban, harmadik a matematika versenyben, tizedik az országos torna versenyen. |
| 8. Magyarázd el mit nevezünk összeadásnak? | Az összeadáson azt a műveletet értjük , melynek során két számból összeget képezünk. Az összeadás 3 tagból áll: a két összeadandó tagból kapjuk meg a harmadik tagot, amit más néven összegnek nevezünk. Pl: 5 + 2 = 7 |
| 9. Magyarázd el mit nevezünk kivonásnak? | A kivonásnak nevezzük egy mennyiség csökkentését egy másik mennyiséggel, vagy a két mennyiség közötti különbség meghatározása. A kivonás 3 tagból áll: kisebbítendő, kivonandó az eredmény pedig a különbség. Pl: 5 - 2 = 3 |
| 10. Milyen művelet a szorzás? | A szorzás lényegében ismételt összeadás. Megmutatja, hányszor kell egy számot önmagával összeadni. A szorzásban szereplő számokat tényezőknek nevezzük, az eredményt pedig szorzatnak. Bármely szám nullával való szorzata 0. Pl: 5 x 2 = 10 vagyis 5 + 5 = 10 |
| 11. Milyen művelet az osztás? | A szorzás fordított művelete. Vizsgálja, hogy egy szám hányszor van meg egy másikban, egy mennyiséget hány egyenlő részre lehet osztani. Részei: osztandó amit elosztunk, osztó amivel osztunk és hányados az osztás eredménye. Pl: 6 : 2 = 3 mert 3 x 2 = 6 |
| 12. Mi az a tört? | A tört képes arra, hogy egy egésznél kisebb számot is kifejezzen. A tört részei: nevező megnevezi, hogy az egészet pl: egy tábla csoki, hány részre osztottuk, 8 részre. Számláló azt mutatja meg, hogy a széttört részekből , hány darabot vettünk 2-tőt. |
| 13. Fogalmazd meg mi a pont? | A pont egy helyet jelöl, nincs hoszzúsága, szélessége, magassága, tehát nincs mérete. Két egyenes metszéspontjával ábrázoljuk, nagy nyomtatott betűvel jelöljük. |
| 14. Mi az egyenes? | Az egyenest pontok összessége alkotja. Mindkét irányban végtelen hosszú, mindig ugyan abba az irányba halad. Nincs eleje és vége. Mindkét irányban végtelen hosszú. Az ábécé kisbetűivel nevezzük el. |
| 15. Mit nevezünk félegyenesnek? | Az egyenes olyan része, amelynek van egy jól meghatározott kezdőpontja (végpontja), de a másik irányban a végtelenbe nyúlik. Az ábécé kisbetűivel nevezzük el. |
| 16. Mit nevezünk szakasznak? | Az egyenesnek, két pontja által határolt része a szakasz. A szakasz véges hosszú. Két pont határolja. A szakasz egy két pont közötti egyenes rész. Végpontjaival vagy az ábécé kisbetűivel nevezzük el. |
| 17. Mit jelöl a hosszúság? | A hosszúság két pont között mért távolság. A hosszúság alapmértékegysége 1 méter (jele m). A méter törtrészei: mm, cm, dm. A méter többszörösei: dam (dkm), hm, km 1m=10dm=100cm=1000mm 1m=0,1dam=0,01hm=0,001km |
| 18. Mi a tömeg? | A testeknek az egyik tulajdonsága. Segítségével tudjuk megállapítani, hogy melyik test könnyebb, és melyik nehezebb. Minden testnek van tömege. A kg törtészei: hektogramm, dekagramm, gramm, decigramm, centigramm, milligramm. Többszörösei: mázsa, tonna. |
| 19. Mit mérünk az űrtartalommal (Minek van térfogata)? | A folyadékokat úgy mérhetjük meg, hogy megnézzük, mekkora űrt töltenek ki. Ezért nevezzük űrmértéknek. A használt űrmérték alapegysége a liter. Törtrészei: deciliter, centiliter cl, milliliter ml.Többszörösei: dekaliter dal, hektóliter hl, kilóliter kl |
| 20. Az idő mérése? | Az időt órával mérjük- jele: t. Mértékegysége a másodperc (s). 1 h (óra) = 60 min (perc) = 3600 s 1 min = 60 s |