click below
click below
Normal Size Small Size show me how
matek szóbeli
| Term | Definition |
|---|---|
| halmazok unuiója | Az A éa B halmazok unióján azt a A ∪ B-vel jelölt halmazt értjük melynek elemei A és B közül legalább egyiknek elemei. |
| halmazok metszete | A és B metszete az a A ∩ B-vel jelölt halmaz melynek elemi mind A-nak és B-nek is elemei. |
| Komplementer | Ha A ⊂ B, akkor az A halmaz B-re vonatkozó komplementerének (kiegészítő halmazának) nevezünk azt a A¯¯¯¯-vel jelölt halmazt mely B olyan elemeiből áll , amelyek nincsenek A-ban. |
| Descartes szorzat | Az A és B halmazok Descartes szorzatán (direkt szorzatán) azt a halmazt értjük , amelyek elemei az A és B elemeiből képezhető rendezett párok . jele:A × B |
| Reláció | Relációnak nevezzük két halmaz Descartes szorzatának egy részhalmazát. |
| F reláció | Az A és B halmazok közötti F relációt függ.-ek mondjuk ha bármely a ∈ A esetén pontosan egy olyan b ∈B létezik ,melyre (a,b) ∈F .Azt mondjuk, hogy b a-nak a képe: F (a) = b, a függ. szokásos jelölése pedig F : A → B. |
| halmazokszámossága | Két halmazt egyenlőszámosságúnak (vagy ekvivalensnek) mondunk, ha létesíthetőköz¨ottük bijektív leképezés. |
| Bolzano -Weierstraß tétel | A valós számhalmaz bármely korlátos végtelen részhalmazának van torlódási pontja. |
| numerikus sor def 1 | Aza1 + a2 + . . . + ak + . . . = ∞∑k=1 ak végtelen sok tagú összeget számsornak (vagy numerikus sornak) nevezzük |
| numerikus sor def 2 | A ∞∑k=1 ak számsort konvergensnek mondjuk, ha a részlet összegek sn = n∑ k=1 ak sorozatának létezik határértéke, ezt a határértéket a számsor összegének nevezzük. ∞∑k=1ak = limn→∞n∑k=1ak |
| Leibniz tétel (sorok) | Ha an monoton csökkenő és nullához tartó sorozat , akkor a ∑∞k=1(−1)k+1ak számsor konvergens. |
| abszolút konvergens sorok (*az összeg nem változik) | Az olyan sorokat amelyekkel ez nem fordulhat elő abszolút konvergensnek mondjuk: egy ∑ ak sor abszolút konvergensnek ,ha a ∑ |ak| sor konvergens. Az abszolút konvergens sorok viselkednek igazán jól: bennük tagok sorrendje tetszőlegesen felcserélhető,* |
| Majoráns kritérium | Ha 0<ak≤ bk teljesül minden k∈ N-re ,és ∑ bk sor konvergens, akkor ∑ ak is Ha viszont 0<ak≤ bk és ∑ak divergens , akkor a ∑ bk sor is divergens. |
| Hányadoskritérium | Egy pozitív tagú sor esetén ha minden k∈ N-re ak+1/ak≤ q < 1, akkor ∑ ak konvergens ,ha minden k∈ N-re ak+1/ak ≥1 ,akkor ∑ ak divergens |
| Gyökkritérium | Egy pozitív tagú ∑ ak sor esetén ha minden k ∈ N-re k √ak ≤ q < 1, akkor ∑ ak konvergens, ha minden k ∈ N-re ak ≥ 1, akkor ∑ ak divergens. |
| sorozatok | A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. |
| Rendőrelv | Ha an → a, bn → a, és an ≤ cn ≤ bn minden n ∈ N-re, akkor cn → a |
| Vektortér | Egy V /= ∅ halmazt valós vektortérnek nevezzük ha V-ben értelmezett az összeadás művelete,továbbá minden λ ∈ R valós szám esetén értelmezett az ún. λ-val való szorzás, mely a ∈ V -hez λ a-t rendeli, s e hozzárendelés. |
| vektor dimentiója | Végesen generált vektortér bázisainak közös tagszámát a vektortér dimenziójának nevezzük |
| altér | Egy adott a1, . . . , ak vektorrendszer által generált altérnek mondjuk az a1, . . . , ak vektorrendszer tagjaiból képezhető összes lineáris kombinációk halmazát: L(a1, . . . , ak) = {α1a1 + . . . + αkak | α1, . . . , αk ∈ R} |
| vaktor rangja | Az L(a1, . . . , ak) generált altér dimenzióját az a1, . . . , ak vektorrend- szer rangjának nevezzük. Jele: rg(a1, . . . , ak). |
| függ. hátárérték | Tekintsük az :D ⊂ R → R fv. ért. tar. egy x0 torlódási pontj´at. Az f fv. x0-beli hatáértékének nevezünk egy a számot, ha bármely x0-hoz konvergáló xn ∈ D, xn 6 = x0 sorozat eset´eben az f (xn) sorozat konvergál a-hoz. |
| fv. folyt. | Az f : D ⊂ R → R függvényt folytonosnak nevezzük az értelmezési tartományának x0 torlódási pontjában, ha limx→x0f (x) = f (x0). |
| átviteli elv | Ha egy f(x)f(x) függvény folytonos egy adott a pontban, akkor: limx→af(x)=f(limx→ax). x→alimf(x)=f(x→alimx). |