click below
click below
Normal Size Small Size show me how
Matematikai fogalmak
Term | Definition |
---|---|
Áltört | Áltört az 1, vagy annál nagyobb törtszám, azaz minden olyan törtszám, aminek a számlálója nagyobb vagy egyenlő, mint a nevezője. Áltört például a 5/4 vagy a 80/23. |
Valódi tört | Valódi tört a 0-nál nagyobb, de 1-nél kisebb törtszám, azaz minden olyan törtszám, aminek a számlálója kisebb, mint a nevezője. Valódi tört például a 4/5 vagy a 23/80. |
Arab számok | Az arab számok használata a legelterjedtebb számírási mód a világon. Romániában is ezeket használjuk a hétköznapokban. Az arab számjegyek jól ismertek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 |
Átfogó | Matematikában az átfogó egy derékszögű háromszög derékszöggel szemközti oldala. Az átfogót jellemzően c betűvel, a másik két oldalt pedig a‑val és b‑vel jelölik. |
Befogó | Matematikában a befogó egy derékszögű háromszög derékszög melletti oldalainak valamelyike.Egy háromszögnek tehát két befogója van. Ezeket jellemzően a és b betűvel jelölik, míg a harmadik oldalt c‑vel szokás ábrázolni |
Derékszög | A derékszög 90°-os szöget, azaz egy negyed körívet jelent. Derékszöget két egymásra merőleges félegyenes alkot. |
Hegyesszög | A matematikában a hegyesszög 0°‑nál nagyobb, de 90°‑nál kisebb szöget jelent. Forrás: |
Halmaz | A matematikában a halmaz bizonyos tulajdonságokkal rendelkező dolgok összessége. Egy halmazt az elemei határozza meg, és általában az elemeit jellemző tulajdonságokkal vagy az elemeinek felsorolásával adjuk meg. Forrás: |
Intervallum | Az intervallum szó jelentése szakasz, távolság, tehát két pont közé eső rész térben vagy időben. Forrás: |
Hányados | A hányados az osztási művelet eredménye, azaz az a szám, ami megmutatja, hogy az osztó (a szám, amivel osztunk) hányszor van meg az osztandóban (abban a számban, amit elosztunk). |
Osztó | Matematikában az osztó az a szám, amivel az osztás műveletében elosztunk egy másik számot. Forrás: |
Osztandó | Az osztandó az a szám, amit az osztás műveletében elosztunk egy másik számmal. Forrás: |
Relációs jel | A matematikában a relációs jel két érték közötti viszonyt mutatja meg, azaz hogy a kettő egyenlő‑e, vagy ha nem, akkor melyik kisebb vagy nagyobb. |
Római számok | Az ókori Rómából származó számjelölési rendszer, ahol az egyes számokat a latin ábécé betűivel jelöljük. I = 1 V = 5 X = 10L = 50 C = 100 M = 1000 |
Síkidom | A síkidom a sík egy zárt vonallal határolt része, vagy másképpen fogalmazva olyan alakzat, amelynek minden pontja egy síkban helyezkedik el. Forrás: |
Számszomszéd | Egy szám egyes számszomszédjai a számegyenesen a mellette lévő két másik egész szám (azaz a szomszédos számok). Forrás: |
Természetes számok | Természetes számoknak általában a nem negatív egész számokat, azaz a 0, 1, 2, 3... sorozat tagjait nevezzük, de ritkábban előfordul, hogy kizárólag a pozitív egész számokat (azaz a 0-t nem) értik alatta. |
Kocka | A kocka (vagy szabályos hexaéder) egy térbeli geometriai alakzat, egy speciális téglatest. 6 négyzet alakú lapja és 12 egyenlő hosszúságú éle van, amelyek 8 csúcsban találkoznak. A négyzet térbeli megfelelője. Hasáb, szabályos test. |
Téglalap | A téglalap egy olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög. Két-két szemközti oldala egyenlő hosszúságú, ezért minden téglalap egyben paralelogramma is. A négyzet a téglalap egy speciális típusa, amelynek minden oldala egyenlő. |
kör | A geometriai meghatározás szerint kör alatt a geometriai sík tér azon pontjainak halmazát értjük, amely pontok a sík egy meghatározott pontjától (középpont) adott (sugárnyi) távolságra helyezkednek el. |