click below
click below
Normal Size Small Size show me how
Biostatisztika 1
Biostatisztika- elmélet
Term | Definition |
---|---|
Ismétlés nélküli permutáció | n különböző elemet az összes lehetséges módon sorrendbe állítjuk. n elem ismétlés nélküli permutációinak száma: n!=(n-1)(n-2)...2*1 |
n elem k-ad rendű ismétlés nélküli kombinációja | n különböző elemből k elemet minden lehetséges módon kiválasztunk a sorrendre való tekintet nélkül. |
Nominális skála | Egymást kölcsönösen kizáró kategóriák listája, amelyekbe az eseményeket osztályozhatjuk. (pl.: beteg lehet nő vagy férfi) |
Ordinális skála | Egy kategória lista, amelynél az egyes kategóriákat a hozzájuk rendelt számértékek vagy a kategóriák nevei alapján sorrendbe lehet rendezni. (pl.: gyógyszeres kezelés hatása lehet jó, rossz, közepes) |
Intervallumskála | Olyan kvantitatív skálatípus, amelyen a megfigyelésekhez rendelt számértékek valós kvantitatív jelentéssel bírnak. (pl.: hőmérséklet mérése Celsius skálán) |
Aranyskála | Olyan kvantitatív skálatípus, amelyen a megfigyelésekhez rendelt számértékek valós kvantitatív jelentéssel bírnak. (pl.: testmagasság) |
Hogyan származtatható egy esemény valószínűsége a relatív gyakoriságból? | Egy esemény bekövetkezési valószínűsége az a szám, mely körül a k/n relatív gyakoriság ingadozik (n a kísérletek száma, k az esemény bekövetkezési száma) Ha a kísérletek számát minden határon túl növeljük, a relatív gyakoriság ingadozása elhanyagolható. |
Klasszikus valószínűség | Ha egy kísérletnek N különböző, egymás kizáró és egyenlően valószínű kimenetele van és ezek közül k rendelkezik egy bizonyos E tulajdonsággal, akkor az E valószínűsége egyenlő: k/N |
Milyen értékeket vehet fel a valószínűség? | A valószínűség egy 0 és 1 közötti szám lehet, a valószínűség értéke a {0,1} zárt intervallumba esik. |
Biztos és lehetetlen esemény valószínűsége | Biztos esemény valószínűsége: 1 Lehetetlen esemény valószínűsége: 0 |
Mi a kapcsolat egy A esemény és B ellentett események valószínűségei között? | P(A)+P(B)=1 |
A és B események összege | Az az A+B-vel jelölt esemény, amely pontosan akkor következik be, ha az A és B közül legalább a egyik bekövetkezik. |
A és B események összegének valószínűsége | P(A+B)= P(A)+P(B)-P(AB) A+B az A és B események összege AB az A és B események szorzata |
A és B események szorzata | Az az AB-vel jelölt esemény, amely pontosan akkor következik be, ha A és B egyidejűleg bekövetkezik. |
A esemény ellentett eseménye | Az a B esemény, amely pontosan akkor következik be, ha A nem következik be és A+B= I, ahol I a biztos esemény. |
A és B esemény mikor zárja ki egymást? | AB=0 |
A és B esemény mikor független egymástól? | Ha a B esemény bekövetkezése nem befolyásolja az A esemény bekövetkezését és fordítva, azaz az A és B esemény akkor és csak akkor független egymástól, ha P(A/B)=P(A) vagy P(B/A)=P(B) vagy P(AB)=P(A)*P(B) |
A és B esemény szorzata (halmazelméleti fogalmakkal) A és B esemény összege (-II-) | AB- az A és B események metszete A+B- az A és B események uniója |
P(A/B) kifejezés jelentése | P(A/B) az A esemény B-re vonatkoztatott feltételes valószínűsége, tehát az A bekövetkezése valószínűsége, ha csak azokat az eseteket vesszük figyelembe, amikor B bekövetkezik. |
Valószínűségi változó | Az eseménytér elemeihez egy-egy számértéket rendelünk. Az így kapott. véletlentől függő változót valószínűségi változónak nevezzük. |
Mikor folytonos eloszlású egy valószínűségi változó? | Ha a valószínűségi változó tetszőleges értékeket vehet fel egy meghatározott tartományon belül. |
Eloszlásfüggvény egy mintán | A minta eloszlásfüggvényének x helyen felvett értéke megadja a minta azon elemeinek relatív gyakoriságát, melyek értéke x-nél kisebb vagy egyenlő. |
Valószínűségi változó eloszlásfüggvénye | Egy valószínűségi változó eloszlásfüggvényének x helyen felvett értéke megadja annak a valószínűségét, hogy a valószínűségi változó értéke x-nél kisebb vagy egyenlő |